Pénzcentrum • 2020. október 18. 10:02
A magyarok nagy része még mindig a szüleitől átvett vagy tanult étkezési szokásokat követi, azonban 89%-uk már a közösségi médiából és az internetről tájékozódik az egészséges táplálkozásról - derül ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) felméréséből. Tehát ha a szülő nem táplálkozik egészségesen, jó eséllyel a gyermeke sem fog felnőtt korában.
A Hamé Kft. felkérésére készített kutatás a hazai halfogyasztást térképezte fel. Rávilágított arra, hogy tisztában vagyunk ennek előnyeivel és a szervezetre gyakorolt pozitív hatásaival, hiszen 10-ből 9 ember jelenlegi étrendje is tartalmaz halat, ugyanakkor csupán 22%-uk fogyaszt hetente többször ilyen típusú ételt. A válaszadók 40%-a ha teheti, friss halat választ, közel egyharmaduk pedig a hőkezelt halkészítményeket, a halkonzerveket és halpástétomokat részesíti előnyben.
Bár hazánkban növekvő tendenciát mutat az egészségtudatosság, a több mint 1 100 fő megkérdezésével készült kutatás eredménye is megerősítette, hogy nem árt felhívni a figyelmet az egészségtudatos életmód, és annak részeként, a halfogyasztás előnyeire. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók az egészséges életmódról nem csupán az internetről és közösségi médiából tájékozódnak, hanem a szakemberek, a dietetikusok tanácsait is elfogadják.
A válaszadók 85%-a ugyanis már kisgyermekként, 10 éves kora előtt fogyasztott halat. Az pedig, hogy a későbbiekben mennyi halat tartalmaz majd étrendjük, nagyban függ attól, hogy a szülők milyen sűrűn és milyen típusú halat, halkészítményt iktattak be mindennapjaikba. A leggyakrabban rántott formában fogyasztanak halat a megkérdezettek, ugyanakkor minden ötödik ember a halkrémet és a pástétomot részesíti előnyben. A válaszokból az is kiderült, hogy a halfogyasztási szokások majdnem minden második embernél hasonlóan alakultak az elmúlt években, azonban 43%-uk több halat fogyaszt, mint 5 vagy éppen 1 évvel ezelőtt.
"Azt már korábbi adatokból is tudtuk, hogy sokkal kevesebb halat eszünk, mint kéne. Az általunk kidolgozott hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR szerint hetente legalább egyszer halnak kéne a tányérunkra kerülnie, ehhez képest most számszerűen is bebizonyosodott, hogy csak a lakosság 22 százalékánál, kevesebb mint egynegyedénél valósul ez meg!" - mondta Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, és hozzátette:
A kutatásban nem csupán a halfogyasztási szokásokra tértek ki, de a halkészítmények felhasználására is. Ebből kiderült, hogy a válaszadók közel háromnegyede tisztában van azzal, hogy a halban található szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat akár halpástétommal is be tudják vinni a szervezetbe. A halkészítmények vásárlásával kapcsolatban körvonalazódott, hogy az egyik legfontosabb érv az íz mellett egy halpástétom kiválasztása esetén a minőség, ez a válaszadók több mint felének elsődleges szempont volt. Csak ezután jött az ár, közel 22%-kal és a termékek eredete, származása, amely a kitöltők közel 13%-ának a legmeghatározóbb tényező a vásárlás során. A megkérdezettek számára
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
"Nagyon fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet a halfogyasztás fontosságára, hiszen mi magyarok kevés halat eszünk. A magasabb fogyasztásnak több gátja is van. A fő ok az, hogy amennyiben a hal íze nincsen már gyermekkorban megszerettetve, és bevezetve, akkor később nehéz már azt racionális alapon megszeretni" -mondta Kovács Gábor, a Hamé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, és úgy folytatta:
Kutatást végez Olvasói körében a Pénzcentrum!
Az élelmiszerpazarlás hátterében viszont rengeteg tényező állhat: időhiány, pénzhiány, a lehetőségek hiánya a hulladék hasznosítására, munkakörülmények, családi állapot, stb. Lapunk most kifejezetten a koronavírus-járvány és a háztartások élelmiszerkezelési szokásainak összefüggéseire kíváncsi: hogy milyen változásokat idézett elő a koronavírus-járvány a magyarok vásárlási, főzési, ételtárolási, és hulladékkezelési szokásaiban. Az élelmiszerpazarláson rontott-e a járvány következtében megváltozott életmód, vagy éppenhogy kevesebb étel landolt a szemétben? Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd Te is a munkánkat!