Pénzcentrum • 2026. február 12. 11:30
2026 nyarától új szintre lép az autók kötelező biztonsági felszereltsége az Európai Unióban. A GSR2 rendelet értelmében minden forgalomba helyezett új járműben fejlettebb vezetéstámogató rendszereknek kell működniük – a „feketedoboztól” a kamerás figyelemfelügyeleten át a kötelező tolatókameráig. A cél egyértelmű: az emberi hibákból fakadó balesetek drasztikus csökkentése, és hosszú távon a halálos közúti balesetek felszámolása.
Az Európai Unió már két éve előírja, hogy az újonnan piacra kerülő autókban több fejlett biztonsági asszisztensrendszernek kötelezően meg kell jelennie. Ide tartozik többek között az automatikus vészfék, a vezető éberségét figyelő rendszer, a sávtartó asszisztens, a guminyomás-ellenőrző, valamint az intelligens sebességasszisztens. Emellett minden új járművet alkalmassá kell tenni az alkoholszondás indításgátló fogadására is - írja a vezess.hu.
A kötelező felszerelések listája azonban tovább bővül: ezt rögzíti az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által elfogadott GSR2 (General Safety Regulation 2) rendelet. Az új szabályok 2026. július 7-én lépnek hatályba, és minden ettől az időponttól forgalomba helyezett új autóra vonatkoznak – függetlenül attól, mikor gyártották a járművet.
Az intelligens sebességasszisztens (ISA) a közlekedési táblák felismerése és GPS-adatok alapján határozza meg az adott útszakaszra érvényes sebességhatárt. A rendszer indításkor automatikusan bekapcsol, és hangjelzéssel vagy a gázpedál ellenállásának növelésével figyelmezteti a vezetőt, ha túllépi a megengedett tempót.
Új kötelező elem lesz az eseményadat-rögzítő (EDR), más néven a „feketedoboz” is. Ez a rendszer rögzíti többek között a jármű sebességét, a fékezés időpontját és intenzitását, így baleset esetén pontosabban visszakövethetővé válnak az események.
Az előírások szerint biztosítani kell az alkoholszondás indításgátló teljes rendszerének beépíthetőségét is. Megfelelő használat mellett ez megakadályozza, hogy ittas vezető elindítsa az autót. Emellett jelentősen fejlődnek a fáradtság- és figyelemfigyelő rendszerek: az új generáció már kamerák és szenzorok segítségével követi a sofőr tekintetét, viselkedését, valamint a kormány- és pedálhasználatot. Így azt is felismeri, ha a vezető nem az útra figyel, hanem például telefonozik vagy videót néz.
Kötelezővé válik a vészfékjelzés (ESS) is, amely intenzív fékezéskor villogó féklámpával figyelmezteti a mögöttes forgalmat, csökkentve a ráfutásos balesetek kockázatát. Előírás lesz a tolatást segítő radar és kamera alkalmazása is: ezek hátramenetben automatikusan aktiválódnak, és nemcsak hangjelzéssel, hanem képi megjelenítéssel is jelzik az akadályokat – akár egy alacsony tárgyat vagy az autó mögött leguggoló gyermeket is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A sávtartó asszisztens (LKA) továbbra is része marad a kötelező felszerelésnek. Irányjelző használata nélkül nem engedi elhagyni a sávot, szükség esetén pedig korrigálja a kormányzást. A vezető azonban indexeléssel vagy határozott kormánymozdulattal felülbírálhatja a beavatkozást, például akadály kikerülésekor.
Fontos változás, hogy az új szabályozásnál már nem a gyártás időpontja a mérvadó. Ha egy autót ugyan korábban gyártottak, de csak 2026. július 7. után helyeznék forgalomba, akkor is meg kell felelnie az előírásoknak. A kötelező rendszerek hiányában az adott jármű nem kaphat uniós forgalomba helyezési engedélyt.
A szigorítások a GSR2 rendelethez kapcsolódnak, amely az EU Vision Zero célkitűzését szolgálja: a közösség célja, hogy 2050-re senki ne veszítse életét közúti balesetben az unió útjain. A statisztikák szerint a balesetek mintegy 90 százaléka emberi hibára vezethető vissza – például gyorshajtásra, ittas vagy fáradt vezetésre, figyelmetlenségre. Az Európai Bizottság becslése szerint a fejlett vezetéstámogató rendszerek ezeknek az eseteknek akár 30–50 százalékát is megelőzhetik.