Baj lehet a magyar dolgozóknál is: hiába a rutin meg az évek?

Elmúlt felettük az idő?

A kutatók szerint az eredmény hátterében alapvetően két dolog állhat. Az egyik az, hogy az életkor növekedésével elveszik sok olyan tudás, amit a munkájukhoz, mindennapi életükhöz nem használnak az emberek, illetve a kor előrehaladtával tompultak bizonyos készségeik. Ha kizárólag ennek az elméletnek hinnénk, akkor azt mondhatnánk, hogy a munkavállalók 28-34 éves korukban lennének a csúcson.

A másik indok, hogy a fiatalok azért teljesítenek jobban, mert sokkal több és naprakészebb az a tudás, amit napjainkban kapnak, mint az, amit annak idején az idősebb generáció megszerzett. Persze ha ez így lenne, az azt is jelentené, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan növekedne a munkaképes lakosság képzettségi szintje. Ez a magyarázat jóval fényesebb jövőt fest elénk.

Van megoldás, de nem ingyen

A kutatást végzők megpróbálták azt is megállapítani, hogy melyik tényező az erősebb, ez ugyanis egyáltalán nem mindegy. Az első eshetőségnek az élethosszig tartó tanulás lehet a megoldása. Naprakészen tartani a tudást, és keresni azokat a lehetőségeket és kihívásokat, amelyek frissen tartják az idősebb munkavállalókat is. A második esetnél pedig

Ha a kérdést a fiatalok szemszögéből nézzük, akkor elmondható, hogy abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a gyorsan változó világ újdonságaiba születtek bele. Alapvetésként kezelhetnek olyan dolgokat, amelyeket az idősebb generációknak sok munkába kerül megtanulni, és beépíteni a mindennapjaikba. Ugyanakkor, ha nem sajátítják el az alapkészségeket, és nem szerzik meg azt az alaptudást, amelyre később építkezhet, annak tragikus következménye lehet mind az egyénre, mind a társadalomra nézve. Ez természetesen nagymértékben az oktatáson is múlik.

Ez már nem sci-fi

A jövőkutatók szerint a tudomány és az ipar fejlődésének hatására néhány évtized leforgása alatt gépek veszik át azt a munkát, amit ma emberek végeznek, és olyan foglalkozások is megjelennek majd a piacon, amelyek jelenleg még nem léteznek. Készül a társadalom arra, hogy az ebből adódó - időben talán nem is olyan távoli - munkaerőpiaci problémát áthidalja?

Ezt a témát is feszegette Orosz László, a Műszaki Egyetem elméleti fizika-oktatója a 444.hu-n megjelent interjúban. "Hatezer évvel ezelőtt 5-7 generáció ugyanazt tudta, aztán elkezdett szűkülni ez az időszak. Mondjuk 200 évvel ezelőtt még a nagypapa, az apa, meg a fiú is ugyanazt tudta. De ma én már nem azt tudom, mint a fiam. Tehát amikor a képzési idő összemérhetővé válik a tudás felezési idejével, akkor kezdődnek a kis problémák, amiket ki kell védenünk" - mondta Orosz László. Véleménye szerint

Éppen ezért nem konkrét szaktudásra van szükség, hanem biztos alapokra, mint ahogy korábban az egyetemen tudományt tanítottak, az egyéb iskolákban pedig szakismereteket. Szerinte ahhoz, hogy készségszinten tudják későbbiekben elsajátítani a specifikus dolgokat, az alapokat kell jól lerakni. Ahogy fogalmazott: ne halat adjunk, hanem tanítsuk meg halat fogni.

- véli Madár István, a Portfolio vezető elemzője. A közgazdász szerint a hazai foglalkoztatási problémák jellegén pontosan látni, hogy az alapkészségek elsajátítása a kulcs. Nálunk még nemzetközi összevetésben is erős az az összefüggés, hogy minél többet tud tanulni valaki, annál biztosabb a helye a munkaerőpiacon. A képzetlenek foglalkoztathatósága Magyarországon gyenge, miközben a továbbtanulók szinte biztosak lehetnek abban, hogy lesz állásuk.