A kilencvenes évektől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett.
Hogy pontosan hány magyar dolgozik külföldön, nem lehet tudni, csupán óvatos becsléseink vannak erre vonatkozóan. Annyi biztos, hogy Németországba érkeznek a legtöbben munkát vállalni, mivel ott is komoly munkaerőhiánnyal küszködik az ipar, szükség van szakemberekre. ezért sokan próbálnak megélni a munkaerő közvetítéséből, hasznot húzni a gyanútlan magyarok tapasztalatlanságukból - olvasható az Index.hu cikkében.
Ahogy hazánkban, úgy Németországban is egyre kevesebb a szakember, főleg az iparban: hiány van gyári munkásokból, esztergályosokból, lakatosokból, elektrotechnikusokból, fröccsöntőkből, ipari lakkozókból, de az egészségügy területén is bármikor könnyedén elhelyezkedhet, akinek van végzettsége. A német vállalatok kelet felől próbálják feltölteni emberrel a szektort, nagyrészt munkaközvetítők segítségével. Közülük azonban sokan húznának nagyobb hasznot honfitársaikból, mint járna nekik, ezért a legkülönfélébb trükkökkel rövidítik meg őket.
Az egyik trükk, hogy a magyar nyelvű Facebook csoportokban feladott hirdetésekben közvetítői díjat kérnek a leendő munkavállalóktól, és mire az kiutazik, kiderül, hogy nincs is semmiféle munka, se cég, se szerződés. Éppen ezért mindig legyenek gyanúsak azok, akik sok pénzt kérnek a munkalehetőségért cserébe.
A másik módszer, amivel közvetítők átverik a munkásokat, amikor elvégeztetik velük a munkát, de pénzt nem adnak nekik arra hivatkozva, hogy a német cég sem fizetett nekik. De az sem ritka, hogy a hazai közvetítő cégek magukhoz jelentik be a munkásokat minimálbérre, úgy dolgoznak kint, és a két fizetés közti különbséget kiküldetési díjként, zsebből fizeti ki. Ez esetben a munkavállaló hiába dolgozik rengeteget, nehéz helyzetbe kerül, hiszen nincs bejelentve Németországban, nincs kinti egészségbiztosítása sem. Arról nem is beszélve, hogy sok esetben 5-10 ember zsúfolófik be egy cseppnyi tömegszállásra, szinte már embertelen körülmények között élnek. Éppen ezért egy magyar munkaközvetítő azt javasolja, hogy legyünk mindig nagyon óvatosak és körültekintőek.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
- Orbán Balázs az EU-ban töltött 20 évről: "varázstalanodott az unió"
- "A kapitány egy bohóc" - Valami nem stimmel a jégkorong-válogatott öltözőjében
- A közvélemény-kutató cégek szerint vissza kellene szerezni a szakma hitelességét
- Dobrev Klára a Ligetben: "fogd be a szádat, magyar dolgozó, mert különben kirúgunk, ezt üzeni Orbán Viktor kormánya"
- Ursula von der Leyen: a magyar emberek erősebbé tették Európát
- Lázár János bejelentette az új Pázmány Campus építését