Jöhet a teljesítményalapú fizetés a magyar egészségügyben: mutatjuk, mire készül a kormány
Emellett megszüntetnék az 1200 főnél kisebb körzeteket érintő praxisokat, az ügyeletet a mentőszolgálat szervezné meg.
Emellett megszüntetnék az 1200 főnél kisebb körzeteket érintő praxisokat, az ügyeletet a mentőszolgálat szervezné meg.
A kalkulátor eredetileg térítésmentes személyes használatra készült, ám a vállalati bértárgyalásokhoz a szakszervezetek és a munkáltatók számára is igen hasznos támpont lehet.
Az egy százalékot sem érte el augusztusban a reálbérek emelkedésének üteme. Megkérdeztük a szakértőket, milyen folyamatokat látnak jelenleg a munkaerőpiacon.
Idén augusztusban 1% alá csökkent a reálbérek emelkedése, ami jól mutatja, milyen óriási Magyarországon az infláció.
11%-kal nőtt a betanított munkások bére az egy évvel korábbi szinthez képest, ez viszont nem éri el a 20,1%-os szintjét.
A cégek által leggyakrabban adott öt béren kívüli juttatásból csak kettőt tartanak igazán hasznosnak a munkavállalók.
Jövő januártól vagy júliustól jelentősebb, akár 25 százalékos béremelést is kaphatnak a szakdolgozók, ami átlagosan 120 ezer forintnyi plusz bevételt jelent majd havonta.
A 20,1%-os inflációt mindenki megérzi, azonban ez különösen nehezen érinti a kormánytisztviselőket, akik több éve nem kaptak fizetésemelést.
Jövőre 21 százalékkal, utána 25-tel, 2025-ben pedig 30 százalékkal kell megemelni a pedagógusok bérét - hangzott el a csütörtöki Kormányinfón.
Már zajlanak az egyeztetések a jövő évi minimálbér-emelésről a Technológiai és Ipari Minisztérium és a versenyszféra között.
Már négy év múlva jelentős béremelés jöhet az oktatásban, a kormány erre Brüsszelben tett ígéretet.
Könnyen lehet, hogy a kezdődő gazdasági válaság ellenére most érdemes fizetésemelést kérnünk.
Idén nyáron akár 15-20%-kal is nőhettek a diákmunkákért ajánlott bérek. Van, ahol 3000 forintot is fizetnek óránként diákoknak.
Több hónapra elegendő tartalékkal csak kevesen rendelkeznek, a magyarok egy jelentős része egy hónapig sem húzná ki rendszeres fizetés nélkül.
Magyarországon a SZÉP-kártya és a rugalmas munkaidő a leggyakoribb béren kívüli juttatás, de a munkavállalók a 13. havi fizetésnek és inflációkövető bérkompenzációnak örülnének a legjobban.
Tavaly közel 2 millió magyar volt a szegénység határán, idén pedig még többen kerülhetnek nehéz helyzetbe.
A magyar dolgozók 70 százaléka semmilyen bérkompenzációt nem kap munkahelyétől az infláció miatt, 41 százalék pedig nem is számít rá.
A négynapos munkahétről és a legnagyobb munkaerőpiaci kihívásokról kérdeztük Friedl Zsuzsannát a Magyar Telekomtól.
Az egészségügyi szakdolgozók béremeléséhez szándék van, de pénz nincs, érik a katasztrófa.
Nemsokára kezdődnek a bértárgyalások a 2023-as minimálbérről, azonban a jelenlegi infláció mellett nem lesz könnyű dolga az egyeztetésben résztvevő feleknek.