Mennyit ér a zöldövezet: Buda vagy Pest?

"Kevesebb négyzetméter Budán vagy tágasabb otthon Pesten? - ez a kérdés sokakban felmerült már és dűlőre is jutottak ebben a kérdésben. De vajon mi áll a vásárlói döntés hátterében? Az Elephant Holding ezt szerette volna megtudni, ezért a lehető legtöbb rendelkezésre álló adat alapján összehasonlította Budapest azon kerületeit, ahol jelentős zöldövezeti lakóövezetek találhatók.

A kertvárosi ingatlanárak alapján jól elkülöníthető zónákra osztható Budapest. A legdrágább zöld kerületek Budán vannak: itt átlagosan 340 ezer forint a négyzetméterár, az új lakások 400-420 ezer forintért kelnek el négyzetméterenként. Nem meglepetés, hogy a legdrágább kerület a II. majd sorrendben utána a XII. III. XI. XXII.

A következő kategória Észak-Pest az itt található hat kerülettel (IV., X., XIV., XV., XVI., XVII.,). Ezeken a részeken már 260 ezer forinttól lehet lakást venni családi- vagy társasházban, de az új lakások itt is 10-12%-kal drágábbak.

Az Elephant Holding tanulmányában a dél-pesti kerületek (XXVIII., XIX., XX., XXI., XXIII.) bizonyultak a legmegfizethetőbbnek 245 ezer forint átlagos négyzetméterárral. Itt 270 ezer forint az újépítésűek négyzetmétere.

Nézzük, mit kínál Buda a minimum 30%-kal magasabb árért. A legtöbb embernek a jó levegő jut eszébe, nem alaptalanul, hiszen Budapest két legfontosabb légcsatornája is szellőzteti a budai kerületeket. A Budaörs és Törökbálint között húzódó völgy a nyugati, a Duna-völgy az északi szelek esetén biztosítja a tiszta levegő érkezését a budai zöldövezetekbe. A II. és a XII. kerület magasan fekvő részei kiemelten kedvező helyzetben vannak. Itt csak déli szél esetén nő meg a levegő szennyezőanyag-tartalma, ilyenkor ugyanis a városi szmog feltorlódik a hegyeknél. Az Elephant Holding által megkérdezett szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a járműforgalomból eredő légszennyezettség mértéke a főbb útvonalak mellett Budán is magas lehet. A főváros e részének ugyanis nincs elkerülő útja, és kevés a nagy forgalmat elvezetni képes sugárirányú út is: ezért az extrém hegyvidéki utcáktól eltekintve Buda levegője nem különbözik jelentős mértékben a hasonló beépítettségű és forgalmú pesti utcákétól. A szakértők azt is kiemelik, hogy - bár erre vonatkozó részletes térkép még nem készült Budapestről - a főváros zajtérképe pontos és naprakész információt adhat forgalomból eredő várható légszennyezettségre vonatkozóan is:
http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index.htm.

Észak-Pest külső kerületeibe a Duna-völgy vezeti be az észak-nyugati szelekkel érkező friss levegőt, a város keleti felének szellőzéséről pedig a Szilas- és a Rákos-patak völgye feletti légcsatornák gondoskodnak. Ezekben a kerületekben a tengerszint feletti magasság szempontjából is jobb a helyzet, mint sokan gondolnák. A XVI. és XVII. kerület egyes részei például a Gellérthegy csúcsával vannak egy magasságban. Ráadásul az északkeleti peremkerületek légszennyezési terhelését jelentősen csökkenti a 2008-ban átadott M0-ás elkerülő út.

Összegezve tehát a XII. és II. kerületi hegyvidék kivételével a levegő minősége nagyon hasonló a budai kertvárosban és a pesti oldal zöldövezeti kerületeiben. Az aktuális helyzetről mindenki naprakész tájékoztatást kaphat a www.idokep.hu légszennyezettség térképének segítségével.

Iskolák, óvodák, és egyéb szempontok