A gazdaságilag aktív hazai lakosság tavaly fejenként átlagosan 9600 forint hálapénzt fizetett ki, ami azt jelenti, hogy az aktív lakosság összességében 32 milliárd forintnyi láthatatlan forrással járult hozzá az egészségügyi rendszer működéséhez - derül ki abból a felmérésből, amelyet az AXA megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet készített a gazdaságilag aktív népesség körében a magyar lakosság hálapénz-adási gyakorlata illetve az ehhez fűződő attitűdökkel kapcsolatban. A megkérdezettek közel fele (49 százalék) úgy véli, hogy hálapénz nélkül az emberek nem kapnak megfelelő ellátást az egészségügyben.
A gazdaságilag aktív hazai lakosság tavaly fejenként átlagosan 9600 forint hálapénzt fizetett ki, ami azt jelenti, hogy az aktív lakosság összességében 32 milliárd forintnyi láthatatlan forrással járult hozzá az egészségügyi rendszer működéséhez - derül ki abból a felmérésből, amelyet az AXA megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet készített a gazdaságilag aktív népesség körében a magyar lakosság hálapénz-adási gyakorlata illetve az ehhez fűződő attitűdökkel kapcsolatban. A megkérdezettek közel fele (49 százalék) úgy véli, hogy hálapénz nélkül az emberek nem kapnak megfelelő ellátást az egészségügyben.
A kutatás szerint a háziorvosok aktív korú pácienseik negyedétől, a szakorvosok közel harmadától, míg a kórházi orvosok betegeik közel 80 százalékától számíthatnak paraszolvenciára. Különösen meglepő, hogy a magánorvosok - bár szolgáltatásaikért fizetni kell - a betegek közel felétől számíthatnak hálapénzre, ami valószínűleg az állami, illetve önkormányzati intézmények és a magánrendelések összefonódásának is következménye.
A kutatás szerint az orvosok a hálapénz tekintetében kevésbé támaszkodhatnak az egészségpénztári tagokra, ők ugyanis harmadannyi időt sem töltenek kórházban, és 56 százalékuk akkor sem ad hálapénzt a magánorvosnak, ha "állami" minőségben kap kezelést tőle.
Az AXA megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet által augusztusban készített kutatásban résztvevő válaszadók 40 százaléka saját bevallása szerint adott már valaha hálapénzt. A gazdaságilag aktív, 18-59 éves lakosság a tavalyi évben egy főre vetítve átlagosan 9600 forint hálapénzt fizetett ki. Az egészségpénztári tagok átlagosan 7900 forintot adnak, tehát 25 százalékkal kevesebbet, mint a tagsággal nem rendelkezők, holott ők többször találkoznak orvossal. Azok közül, akik nem adnak hálapénzt, 42 százalék elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 43 százalékuknak nincs rá pénze, s csupán 15 százalék azok aránya, akik azért mulasztják el a hálapénz adást, mert nem tudják, hogy kinek, mennyit kellene adni. A felmérésben résztvevők 58 százaléka az esetek többségében tudja, hogy mikor "illik" adni, és azt is, hogy mennyit.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A felmérés eredményeinek ismeretében kijelenthetjük, hogy az egészségpénztári tagság nem csak bizonyítottan növeli az egészség-tudatosságot, illetve biztosítja a forrásokat arra, hogy a tagok megfelelő ellátást kapjanak, de bizonyos szempontból véd a paraszolvencia intézménye ellen is hiszen az egészségpénztári tagok a kötelező társadalombiztosítási ellátást - ezáltal a hálapénzt is - sokszor a jobban szabályozott és átláthatóbb egészségpénztári befizetésekből finanszírozott magánorvosi ellátással váltják ki. Mindez nagyban hozzájárul az egészségügyi rendszer "kifehérítéséhez" ¬- mondja Dr. Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke.
A fél mezőnyt verte a Lidl filléres sajátmárkása: ezek a legbiztonságosabb biciklis sisakok 2024-ben
Meglepően jól teljesített a Lidl sajátmárkás kerékpáros sisakja egy nagy német teszten. Egy 50 ezres modell viszont elvérzett a próbákon.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
- Jól ment a Ferencváros korábbi ellenfeleinek az elődöntőben
- "Ötéves háború lesz" - a nap hírei
- Francia elnök: ha Oroszország győz, Európa biztonságának vége
- Az ügy, amelyet Joe Biden és Donald Trump is bevett a kampányába
- A magyar bírói fizetések emeléséért küzd az Európai Bírói Egyesület
- A Budapesti Metropolitan Egyetem összefogott az Arizonai Állami Egyetemmel