Pénzcentrum • 2026. augusztus 26. 15:31
Több évtizedes szünet után augusztus végén elindul a hazai szélerőmű-fejlesztési program első pályázata, amelynek szigorú uniós elvárásoknak is meg kell felelnie. Az Európai Unió egyre határozottabban lép fel az olcsó, de komoly kiberbiztonsági és gazdasági kockázatot jelentő kínai technológiákkal szemben, célzott jogszabályokkal védve és előnyben részesítve a kontinens gyártóit a zöld átállás során - tudósított a Portfolio.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tervek szerint augusztus 31-ig írja ki az új szélerőművek hálózati csatlakozását célzó pályázat első körét. A cél az, hogy 2030 végéig összesen 4000 megawattnyi (MW) új kapacitás épüljön ki az országban. A hatalmas beruházói érdeklődés miatt már ebben az első szakaszban a vártnál több, közel 1000 megawatt sorsa dőlhet el. A kiírás egy kombinált aukció keretében valósul meg, ahol a résztvevők egyszerre pályázhatnak a fizikai csatlakozási jogra és a termelési támogatásra. Bár a hazai szélerőmű-kapacitás bővítése az ellátásbiztonság és az energiafüggetlenség szempontjából is kulcsfontosságú, a beruházásoknak egy jóval tágabb európai iparvédelmi keretrendszerhez is igazodniuk kell.
Noha a hazai kiírás ezt közvetlenül nem szabályozza, a vonatkozó uniós rendeletek miatt a fejlesztéseknél érvényesíteni kell az európai gyártókat védő intézkedéseket, még akkor is, ha ez növeli a beruházási költségeket. Az EU ugyanis felismerte, hogy el kell kerülni a kontinens kiszolgáltatottságát a tiszta energiára való átállás során, megelőzve az orosz gáz vagy a kínai napelemek kapcsán korábban tapasztalt függőséget.
A kínai szélturbinák ugyan 30-40 százalékkal olcsóbbak és gyorsabban beszerezhetők európai versenytársaiknál, a gyanú szerint ezt a behozhatatlannak tűnő előnyt piacromboló állami támogatásokkal érik el. Az alacsony árak mellett ráadásul súlyos biztonsági kockázatok is felmerültek. Katonai és kiberbiztonsági szakértők szerint az európai hálózatra kapcsolt ázsiai berendezések a beépített szoftvereken keresztül távoli adatszerzésre vagy akár a kritikus infrastruktúrák szabotálására is lehetőséget adhatnak. Ezt felismerve több tagállam – köztük Litvánia és Csehország – már szigorított a szabályozásán, az Európai Bizottság pedig belső iránymutatásában megtiltotta a kínai gyártmányú inverterek alkalmazását az általa finanszírozott projekteknél.
A kontinens iparának védelme már átfogó jogszabályi szinten is megjelent. A nettó zéró iparról szóló uniós rendelet (NZIA) előírja, hogy ha egy adott technológiai komponens több mint 65 százaléka egyetlen EU-n kívüli országból származik, a tagállamoknak kötelező pontlevonással vagy kizárással kell sújtaniuk az onnan érkező ajánlatokat.
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 42 386 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 11,29%-ot) és a MagNet Bank (THM 11.68%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Szintén beszédes, hogy az Európai Bizottság 2026 elején hivatalos, mélyreható vizsgálatot indított a világ egyik legnagyobb kínai turbinagyártója ellen a tiltott állami támogatások miatt. Ha a gyanú beigazolódik, az EU piacvédelmi vámokat vezethet be a versenyfeltételek kiegyenlítése érdekében, ami várhatóan komoly geopolitikai feszültséget és ázsiai válaszlépéseket eredményez. A szigorodó szabályozási környezet a magyar piacra is hatással van, hiszen a kiberbiztonsági előírások, köztük a NIS2 irányelv alapján a hazai hálózatüzemeltetőknek is kötelességük elutasítani azokat a berendezéseket, amelyek távoli eléréssel sebezhetők, vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
Bár a szigorodó szabályozás és az európai gyártók előnyben részesítése hosszabb távon garantálhatja a kontinens energiafüggetlenségét és kiberbiztonságát, a folyamatnak komoly ára van. Az olcsó kínai technológia kiszorítása jelentősen megdrágíthatja és lelassíthatja a zöldenergia-ipari beruházásokat, ami különösen a szegényebb tagállamok – köztük Magyarország – számára jelent nehezen feloldható gazdasági dilemmát a most induló hálózatfejlesztések során.