Pénzcentrum • 2026. augusztus 7. 09:40
Az idei nyár rekorddöntő hőhullámai és a velük járó súlyos aszály miatt rendkívül alacsony a Duna vízszintje. Ennek folyományaként a bulgáriai Gigen falu közelében felszínre kerültek az ókori Constantinus-híd alapjai, így a bolgár régészek ritka lehetőséget kaptak az egyik leglenyűgözőbb római mérnöki alkotás dokumentálására - számolt be a Reuters.
A hidat I. Constantinus császár építtette, és i. sz. 328-ban avatták fel. Az építmény az ókori Ulpia Oescust kötötte össze a mai Románia területén fekvő Sucidavával. A maga több mint két kilométeres hosszával az ókor egyik leghosszabb hídjaként tartják számon, ám nem állt fenn sokáig, a kutatók szerint ugyanis i. sz. 367 körül nagyrészt elpusztult.
"A régészek számára ezek a pillanatok rendkívül értékesek, mert a természet rövid időre felfedi azt, ami az idő nagy részében a Duna alatt rejtőzik" – mondta Pavel Popov, a pleveni regionális történeti múzeum munkatársa. Hozzátette, ilyenkor nyílik ritka lehetőség arra, hogy a maradványokat valós környezetükben figyeljék meg és tanulmányozzák.
A pleveni múzeum kutatócsapata múlt kedden légi fotózást és dokumentációt végzett a láthatóvá vált hídmaradványoknál. Drónok segítségével térképezték fel a felszínre került alapokat, nyomon követték az egykori híd nyomvonalát, és felmérték a szerkezeti elemek állapotát.
Az alacsony vízállást Európa-szerte a nyári hőhullámok okozta súlyos aszály idézte elő, amely a Duna mellett más nagy folyókat, többek között a Rajnát is érintette. Az alacsony vízállás több helyszínen hozott felszínre értékes, akár római kori leleteket, mint ahogy például Dunaújvárosnál is: