Pénzcentrum • 2026. március 23. 17:45
Az európai vezetők legnagyobb félelme, hogy az Egyesült Államok iráni háborúja miatt Donald Trump feladja Ukrajna támogatását. A két konfliktus közötti feszültség egyre mélyebb törést okoz a transzatlanti kapcsolatokban. Az Európai Unió eközben kétségbeesetten próbálja megőrizni Washington elkötelezettségét mindkét fronton - írja a Politico.
Több uniós diplomata szerint az európai kormányok attól tartanak, hogy Trump megtorlásként megvonja a Kijevnek nyújtott maradék amerikai segítséget. Ezt azért tenné, mert a szövetségesek nem hajlandók érdemben részt venni a Hormuzi-szoros felszabadításában.
A szoroson halad át a világ kőolajszállításainak mintegy ötöde, Irán azonban itt gyakorlatilag blokkolta a hajóforgalmat. Trump a hétvégén a Truth Social közösségi oldalon "papírtigrisnek" nevezte a NATO-t. Emellett gyávának bélyegezte az európaiakat, és nyíltan összekapcsolta az észak-atlanti szövetségben való amerikai részvételt a közel-keleti konfliktussal.
A helyzetet tovább bonyolítja Moszkva egyik ajánlata Washingtonnak. Oroszország felajánlotta, hogy leállítja az Iránnal folytatott hírszerzési együttműködést. Cserébe azt kérte, hogy az Egyesült Államok szüntesse be a hírszerzési adatok átadását Ukrajnának. Bár az amerikaiak elutasították a javaslatot, a felvetés önmagában is jelzi a két konfliktus közötti politikai alku valós veszélyét.
Most egy törésvonal alakul ki Európa és az Egyesült Államok között
– ismerte el Alexander Stubb finn elnök a Daily Telegraphnak adott interjújában.
Az európai diplomaták szerint a Patriot légvédelmi rakéták készletének csökkenése különösen aggasztó. Az Egyesült Arab Emírségek "úgy lövi a Patriot-rakétákat, mint a cukorkát", miközben Ukrajnának kétségbeesetten szüksége lenne rájuk. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a BBC-nek elmondta, hogy "nagyon rossz érzése van" a közel-keleti háború ukrajnai hatásaival kapcsolatban.
Egyúttal kifogásolta az amerikai-orosz béketárgyalások folyamatos halasztását, amit a Kreml csupán "szituációs szünetnek" nevez. Ukrán delegáltak a hétvégén az Egyesült Államokba utaztak, ahol Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel egyeztettek. Kushner "konstruktívnak" nevezte a megbeszéléseket, de arról nem beszélt, hogy mikor folytatódhatnak az Oroszországgal zajló tárgyalások.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,9%, a Magnet Banknál 7,03%, a Raiffeisen Banknál 7,22%, míg az UniCredit Banknál pedig 7,29% . Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az európai vezetők mindeközben igyekeznek demonstrálni, hogy támogatják Trump közel-keleti céljait. Mark Rutte NATO-főtitkár "nagyon fontosnak" nevezte Irán katonai kapacitásainak megsemmisítését, és ezt közvetlenül az európai biztonsághoz kapcsolta. Ezzel szemben egyes uniós vezetők, például Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, illegálisnak minősítették a háborút. Emmanuel Macron francia elnök két külön telefonbeszélgetésben is biztosította Trumpot országa támogatásáról. Macron megígérte, hogy Franciaország segíteni fog a szoros hajózhatóvá tételében, amint a körülmények ezt lehetővé teszik. Emellett az ENSZ Biztonsági Tanácsában is napirendre kívánja tűzni a szabad hajózás kérdését.
Keir Starmer brit miniszterelnök is aktívabb szerepet vállalt. Miután a jelentések szerint Irán ballisztikus rakétát lőtt ki a Diego Garcia szigetén található amerikai-brit támaszpontra, Starmer újabb engedélyeket adott ki. Hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok brit bázisokról indítson támadó csapásokat a Hormuzi-szorost fenyegető iráni célpontok ellen. Korábban London csak védelmi műveleteket engedélyezett. Starmer emellett tető alá hozta hét szövetséges ország – az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Kanada és Japán – közös nyilatkozatát.
Ebben a felek kifejezték készségüket a szoros biztonságos hajózhatóságának garantálására. Ahogy az egyik diplomata fogalmazott: "Meg kell mutatnunk Trumpnak, hogy aktívak vagyunk a Közel-Keleten. Ez nemcsak a mi érdekünk, hanem Ukrajnáé is." Emmanuel Macron és Friedrich Merz német kancellár ugyanakkor határozottan leszögezte, hogy nem áll szándékukban besodródni az iráni háborúba. Trump számára viszont egy diplomata megjegyzése szerint a látszat számít, olykor jobban, mint maga a lényeg.
Fotó: Máthé Zoltán, MTI/MTVA