Pénzcentrum • 2026. február 11. 09:24
Eirik Kristoffersen norvég vezérkari főnök szerint Oslo nem zárhatja ki, hogy Oroszország a jövőben támadást indítson Norvégia ellen, hogy megvédje az északi térségben állomásoztatott nukleáris fegyverzetét.
Eirik Kristoffersen tábornok, a norvég fegyveres erők parancsnoka szerint Norvégia nem zárhatja ki egy jövőbeli orosz invázió lehetőségét. Úgy véli, Moszkva azért támadhatna Norvégiára, hogy megvédje az északi területeken állomásoztatott nukleáris arzenálját - írja a The Guardian.
Kristoffersen úgy fogalmazott: "Nem zárjuk ki, hogy Oroszország területszerzésre törekedhet nálunk a saját nukleáris képességeinek védelme érdekében – ez az egyetlen eszközük, amely valódi fenyegetést jelent az Egyesült Államokra."
Elismerte, hogy Oroszországnak jelenleg nincsenek olyan hódító céljai Norvégiával szemben, mint Ukrajna vagy más volt szovjet területek esetében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz nukleáris arzenál jelentős része a Kola-félszigeten található, közel a norvég határhoz. Itt tengeralattjárók, szárazföldi rakéták és nukleáris csapásmérésre alkalmas repülőgépek állomásoznak, amelyek kulcsfontosságúak lennének, ha Oroszország máshol kerülne konfliktusba a NATO-val.
A The Guardiannek adott interjúban a tábornok élesen bírálta Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseit, valamint az akkori amerikai elnök "elfogadhatatlan" állításait, miszerint a szövetségesek nem harcoltak az első vonalban Afganisztánban.
"Értelmetlen volt, amit mondott, és minden afganisztáni amerikai barátom tudja ezt" – mondta az 56 éves Kristoffersen, aki maga is több turnust szolgált Afganisztánban. "Mi határozottan az első vonalban voltunk. Tálib vezetők elfogásától az afgán kiképzésen át a felderítésig mindent csináltunk. Tíz norvégot vesztettünk el. Barátokat vesztettem ott."
Hozzátette: "Ugyanakkor úgy éreztem, ez Trump elnök. Sosem láttam Afganisztánban. Fogalma sincs, miről beszél. Egy elnöknek nem kellene ilyeneket mondania, de engem személy szerint nem érintett. A norvég veteránok és az elesettek hozzátartozói miatt aggódtam."
Kristoffersen 2020 óta vezeti a norvég hadsereget és a hírszerzést. Azóta jelentős változások történtek: Oroszország ukrajnai inváziója átformálta az európai biztonságpolitikát, Svédország és Finnország csatlakozott a NATO-hoz, Norvégia pedig megerősítette északi határvidékét.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A tábornok elmondta, hogy bár a hadsereg felkészül egy hagyományos orosz invázió lehetőségére, jelenleg inkább a hibrid fenyegetések a jellemzőek. Norvégia és Oroszország között ugyanakkor továbbra is fennáll bizonyos fokú együttműködés: közös kutatási-mentési műveletek zajlanak a Barents-tengeren, és rendszeres találkozókat tartanak a határon. Kristoffersen katonai forródrót létrehozását javasolta a két főváros között a félreértésekből adódó eszkaláció elkerülésére.
A Spitzbergák esetében – ahol orosz település is működik, és egy 1920-as szerződés tiltja a szigetcsoport militarizálását – a tábornok közölte, hogy Oroszország betartja az egyezményt. Norvégia jelenleg nem tervezi a térség katonai megerősítését.
Trump azon állításáról, hogy Kínának és Oroszországnak katonai tervei lennének Grönlanddal kapcsolatban, Kristoffersen azt mondta: "Nagyon furcsa volt ezt hallani. Hírszerzésünk kiváló rálátással rendelkezik az Arktiszra, és semmi ilyesmit nem látunk Grönlandon. Orosz aktivitást észlelünk tengeralattjáróikkal az Arktisz hagyományos részein, de ez nem Grönlandról szól, hanem az Atlanti-óceán eléréséről."
Arra a kérdésre, hogy Dánia és szövetségesei képesek lennének-e visszaverni egy amerikai katonai akciót Grönlandon, a tábornok így felelt: "Nem fogják megtenni, ez hipotetikus kérdés."
Ugyanakkor figyelmeztetést is megfogalmazott Trump és az amerikai hadsereg felé: "Ha Oroszország tanult valamit az ukrajnai háborúból, az az, hogy soha nem jó ötlet megszállni egy országot. Ha a nép nem akarja, rengeteg pénzbe és erőfeszítésbe kerül, és végül veszíteni fogsz. A megszállás gyakran nagyon könnyű, de fenntartani rendkívül nehéz. Ezt minden terjeszkedő hatalom megtapasztalta már."