Meszlényi Tamás • 2024. február 6. 19:02
A Bulletin of the Atomic Scientists nevű nonprofit szervezet 1947 óta követi nyomon a világeseményeket, melyek alapján igyekszik meghatározni, mennyire vagyunk közel ahhoz, hogy „a saját magunk által készített veszélyes technológiákkal elpusztítsuk világunkat” – írja a Statista. A szervezet eleinte a nukleáris fegyverek jelentette fenyegetésre fókuszált, ám idővel kibővítették a vizsgálódás spektrumát, így 2007 óta már a klímaváltozás hatásait is figyelembe veszik. A szervezethez kötődik az úgynevezett Doomsday Clock (A végítélet órája) metafora is, melyet a „közvélemény figyelmeztetésére” használnak arra vonatkozólag, hogy mennyire állunk közel a legrosszabb forgatókönyvhöz.
A Bulletin of the Atomic Scientists nevű nonprofit szervezet által 1947-ben elindított szimbolikus Doomsday Clock (A végítélet órája) akkor 7 percre volt éjféltől, azaz attól a ponttól, amikor már mindennel elkéstünk és a világ el fog pusztulni. Ezt az értékelést akkoriban főleg az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti nukleáris fegyverkezési verseny lehetőségére alapozták. A szervezet félelme hamarosan be is igazolódott, hiszen a Szovjetunió már 1949-ben letesztelte első saját atombombáját, amelyre válaszul meg is történt az óra első átállítása – ekkor mindössze 3 perc maradt éjfélig.
A hátralévő idő aztán 1953-ra mindössze 2 percre csökkent, az óra átállításával együtt pedig egy kiadványt is nyilvánosságra hozott a szervezet, mely kissé drámai módon a következőket tartalmazta:
A végítélet órájának mutatói ismét megmozdultak. Még néhány ingalengés és Moszkvától Chicagóig atomrobbanások fognak éjfélt ütni a nyugati civilizáció számára.
Az óramutatókat azt követően állították előbbre, hogy 1952 végén először az Egyesült Államok, majd 1953 nyarán a Szovjetunió is letesztelte ki-ki a saját termonukleáris fegyverét. Később azonban fokozatosan enyhült a két szuperhatalom közötti feszültség, így az órát is többször visszaállították – 1960-ban újra 7, majd a nemzetközi atomcsendegyezmény 1963-as aláírását követően már 12 percre voltunk éjféltől.
A hidegháború későbbi éveiben a mutatót számos alkalommal állították hol előrébb hol hátrább – 1984-ben például újra csak 3 perc volt éjfélig, ám 1990-ben már 10 perc. Legtávolabb 1991-ben kerültünk éjféltől – a START stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezmény aláírásával és a Szovjetunió megszűnésével már 17 percünk volt hátra a végítélet órájáig.
A számos átállítás ellenére a világ sosem került olyan közel éjfélhez, mint amilyen közel 1953-ban volt, legalábbis 2018-ig. Ekkor ugyanis az újra kiéleződő fegyverkezési versenyre és a klímaváltozás elleni harc sikertelenségére hivatkozva ismét 2 percre kerültünk éjféltől.
A nemzetközi helyzet azóta nyilvánvalóan még súlyosabbá vált – az INF-szerződés lejárta, az USA és Irán közötti viszony feszültebbé válása és a klímaváltozás megoldatlansága miatt 2020-ban mindössze 100 másodpercnyire kerültünk éjféltől. Ez egyébként újdonság, elvégre korábban mindig egész percekkel állították az óramutatókat. 2021-ben és 2022-ben is maradt a 100 másodperc, ugyanakkor 2023 elején újabb 10 másodperccel állították előbbre a mutatót.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ez azt jelenti, hogy mostanra mindössze másfél percre került a világ éjféltől.
A döntést elsősorban az Ukrajna elleni orosz invázióval indokolta a szervezet, bár az átállítás indoklásakor további problémákra is felhívta a figyelmet a szervezet, úgy mint az új START egyezmény közelgő lejártára, Észak-Korea nukleáris fenyegetőzéseire és fegyverteszteléseire, továbbá arra, hogy a világ továbbra is teljesen felkészületlen az olyan jellegű kihívásokkal szemben, mint amilyen a 2020-as koronavírus-járvány volt.
Háborúk szomszédságában
A világjárvány és a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború az utóbbi években megkérdőjelezhetetlenül megmutatták, hogy még a földrajzi értelemben távolinak tűnő események is markáns hatással lehetnek az átlagos magyarok hétköznapi életére is. Gondoljunk csak a járvány miatti lezárásokra, az azok nyomán keletkező gazdasági nehézségekre, az inflációra, az orosz-ukrán háború miatt elszabaduló energiaárakra.
Tehát ha azt gondolnánk, hogy egy távoli amerikai szervezet által állítgatott jelképes óramutató állásának semmiféle hatása sincs az életünkre, akkor gondoljuk át még egyszer – az óra állását meghatározó kedvezőtlen politikai és klimatikus folyamatok nagyon is súlyos, alapvető hatást gyakorolnak a hétköznapi magyarok életére is.