Pénzcentrum/MTI • 2026. október 12. 08:44
Újabb panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a Spar a magyar kiskereskedelmi különadó miatt, mivel a vállalat álláspontja szerint a hazai szabályozás továbbra is hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú láncokat. Az áruházlánc úgy véli, az adóteher enyhítését célzó legújabb jogszabály-módosítás a gyakorlatban alkalmazhatatlan a nagyvállalatok számára, a kormányzati intézkedések valódi célja pedig a külföldi cégek kiszorítása a magyar piacról.
A Spar az osztrák APA hírügynökségen keresztül ismertetett beadványában rámutatott, hogy a magyar kormány nem törölte el a korábban bevezetett különadót. Ehelyett egy olyan módosítást hajtottak végre, amely elviekben lehetővé tenné a nagy kereskedelmi cégek több kisebb társaságra történő feldarabolását, így biztosítva alacsonyabb, vagy akár nulla százalékos adókulcsot. Peter Manhartsberger, a Spar vezetője szerint azonban egy több száz üzletet üzemeltető hálózatot képtelenség ennyi önálló társaságra bontani. Az előírást abszurdnak és zaklató jellegűnek nevezte, hangsúlyozva, hogy a vállalati forma megváltoztatásának kikényszerítése ellentmond az uniós jognak, ráadásul a hatóságok az adóelkerülés elleni szabályokra hivatkozva valószínűleg el sem ismernének egy ilyen, tisztán adózási célú átszervezést.
A vállalat felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabályozás egyértelműen diszkriminatív. Míg a külföldi tulajdonú láncoknak – mint a Spar, a Lidl, a Penny, a dm vagy a Tesco – az éves árbevételük 4,5 százalékát kell adóként befizetniük, addig a magyar franchise-hálózatok és hazai szereplők terhelése csupán 0 és 0,15 százalék között mozog. A cég adatai alapján a különadó és az árréskorlátozás együttesen évente mintegy 110-130 millió eurós terhet ró a Spar működésére, ami miatt a külföldi láncok jelentős veszteségeket kénytelenek elkönyvelni. Manhartsberger szerint az intézkedésekkel a hazai befektetők számára akarják megnyitni az utat azáltal, hogy a külföldi szereplőket kivonulásra és üzleteik eladására kényszerítik.
A cég és a magyar állam közötti nyílt konfliktus már évek óta húzódik; a kiskereskedelmi különadó és az árréskorlátozás miatt az Európai Bizottság korábban már az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot. A feszültség 2024-ben éleződött ki igazán, miután a Spar osztrák anyavállalatának vezetője, Hans Reisch arról beszélt, hogy a magyar kormányzat részéről nyíltan utaltak arra, hogy ha az állam részesedést szerezne a cégben, a vállalat helyzete is sokkal könnyebbé válna. A kijelentés komoly politikai vihart kavart, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter behívatta a Spar vezetőjét, a kormányzat pedig jogi lépéseket helyezett kilátásba. A Spar már abban az időszakban is jelezte, hogy az adóterhek és az árrésstop drasztikusan rontották a jövedelmezőségüket, ami elkerülhetetlenné tette bizonyos üzletek bezárását.