Borbándi Dániel • 2026. augusztus 4. 05:23
Az elmúlt hetekben több olyan esemény is történt, amely aggodalmat kelthet a fogyasztókban: kiújultak a közel-keleti feszültségek, miközben az Európai Unió új vámokat vetett ki a kis értékű, főként kínai csomagokra. A Bloomberg friss elemzése szerint a Hormuzi-szoros körüli válság a ruhaipart is érzékenyen érintheti. Dobos Emese, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont gazdaságkutatója szerint azonban ez kevés ahhoz, hogy megingassa az egyre gyakrabban már csak "ultra-fast fashion" bizniszként emlegetett iparágat. Cikkünkben bemutatjuk, valóban komoly áremelkedés fenyegeti-e a fast fashion világát, valamint, hogy hogyan alkalmazkodhatnak a legnagyobb szereplők az új helyzethez.
Az elmúlt hetekben több olyan esemény történt a világban, amely komoly hatással lehet az európai ruhaipar működésére. A szektor egyszerre néz szembe új kereskedelmi szabályokkal és egy súlyos geopolitikai bizonytalansággal.
Az egyik legfontosabb változás az Európai Unióban bevezetett új vám- és kezelési szabályozás a kis értékű, közvetlenül külföldről érkező csomagokra. A köznyelvben gyakran csak „Temu-vámként” emlegetett intézkedés valójában nem kizárólag a kínai online piactérre vonatkozik, hanem minden olyan szereplőt érinthet, amely hasonló, határokon átívelő értékesítési modellre épít. Ám az kétségtelen, hogy a változás különösen az olyan ultra fast fashion szereplők számára lehet fontos, mint a Temu vagy a Shein, amelyek üzleti modelljének egyik alapja a rendkívül olcsó, közvetlenül a fogyasztókhoz küldött termékek értékesítése.
Ezzel párhuzamosan újabb geopolitikai kockázatok is megjelentek. Az USA és Irán közötti feszültség kiújulása, valamint a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság nemcsak az energiaárakat befolyásolhatja, hanem a világkereskedelem egyik kulcsfontosságú útvonalát is veszélyeztetheti.
Mindez azért különösen fontos a ruhaipar számára, mert az ágazat az egyik leginkább globalizált iparág. A ruhadarabok alapanyagai, gyártási helyszínei, szállítási útvonalai és értékesítési csatornái gyakran több kontinensen keresztül kapcsolódnak össze. Egy vámváltozás, egy nyersanyagpiaci sokk vagy egy geopolitikai konfliktus így rövid idő alatt megjelenhet a gyártók költségeiben és végső soron a fogyasztói árakban is.
A témával kapcsolatban megkerestük Dobos Emesét, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont gazdaságkutatóját, aki korábban már nyilatkozott a Pénzcentrumnak. Akkor többek között a Kínából rendelt termékek egészségügyi kockázatairól, a gyártási költségek és az eladási ár közötti paradoxonról, a hazai könnyűipar helyzetéről, a magyarok ruhavásárlási szokásairól, valamint a tervezett elavulás kérdéseiről beszélgettünk vele.
Most elsősorban afelől érdeklődtünk, hogy várható-e jelentős drágulás a piacon az említett globális fejleményelnek köszönhetően. Ám mielőtt kiderülne, hogy ő mit gondol a dologról, érdemes áttekinteni néhány nemzetközi cikket, ugyanis az elmúlt hetekben több elemzés is borúlátó volt az árstabilitás jövőjével kapcsolatban – már ami a piac legolcsóbb szegmensét illeti.
Nem csak az üzemanyagárakat érintheti a Hormuzi-szoros válsága
Sokan úgy gondolják, hogy a Hormuzi-szoros körüli feszültségek legfeljebb az üzemanyagárakat vagy a repülőjegyeket érinthetik. A Bloomberg elemzése szerint azonban a konfliktus a ruházati iparra is hatással lehet, különösen a fast fashion szereplőire.
Ennek oka, hogy a modern ruházat jelentős része kőolajalapú szintetikus alapanyagokból készül. A poliészter, a nejlon vagy az elasztán előállítása mind kapcsolatban áll a kőolajiparral, így egy tartós olajellátási zavar nemcsak a közlekedésben, hanem a ruhagyártásban is költségnövekedést okozhat.
A bizonytalanság már most hatással van az alapanyagpiacokra: a gyártók igyekeznek készleteket felhalmozni, ami megemelte több műszál árát is. A kínai poliészter-határidős árak márciusban közel 25 százalékkal emelkedtek, és csaknem négyéves csúcsra kerültek.
A Bloomberg szerint rövid távon a vállalatok még képesek lehetnek kezelni a helyzetet, hiszen a műanyag-alapanyagok tárolhatók, így a gyártók egy ideig készletekből is dolgozhatnak. Egy tartós válság azonban komolyabb nyomást helyezhet az ellátási láncokra.
A kőolaj szerepe ráadásul nem ér véget a gyártásnál. Az Ázsiában készülő ruhák jelentős része tengeri vagy légi úton jut el Európába és Amerikába, így az energiaárak emelkedése a szállítási költségeken keresztül is megjelenhet.
Van, ahol már közel az áremelés
A vámok hatása már a Shein eredményeiben is megjelent: a vállalat az első negyedévben 99 millió dolláros veszteséget jelentett, miután az Egyesült Államok megszüntette a kis csomagokra vonatkozó vámmentességet – derül ki a BBC cikkéből. A cég szerint a magasabb költségek miatt az áremelés lehetőségét is mérlegeli, miközben a geopolitikai feszültségek – köztük az iráni konfliktus – a szállítási költségeket és a kézbesítési időket is kedvezőtlenül érintik.
Ez azt mutatja, hogy az ultra fast fashion szereplők üzleti modelljét egyszerre több irányból éri nyomás: a kereskedelmi szabályok szigorodása és a globális bizonytalanság egyaránt növeli a költségeiket.
A G7 elemzése szerint rövid távon az európai piacon is áremelkedésre lehet számítani az az Európai Uniós vámintézkedés következtében.
A ruhaipar már hozzászokott a válságokhoz
Dobos Emese szerint ugyanakkor fontos látni, hogy a divatipar az elmúlt években már jelentős tapasztalatot szerzett az ellátási sokkok kezelésében. Az elmúlt időszak geopolitikai feszültségei megtanították a vállalatokat arra, hogy rugalmasabban kezeljék a kockázatokat.
Nagy összeget tennék arra, hogy tartós sokkra most sem számíthatunk, még a koronavírus-járvány se fordította fel tartósan ezeket
– szögezte le a kutató.
Mint kiemelte, a vállalatok már korábban elkezdték csökkenteni az egyes régióktól való függőségüket. Már a 2008-as válság után felmerült az iparágban az ázsiai beszerzéstől való függés mérséklése, amely a COVID alatt ismét erősödött.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez az úgynevezett reshoring és nearshoring, vagyis a gyártás közelebb hozása a fogyasztói piacokhoz. Dobos Emese szerint ilyen esetekben a divatcégek többet gyártatnak olyan helyszíneken, amiket ezek a sokkok kevésbé, vagy egyáltalán nem érintenek – például Kelet-Európában, vagy Törökországban, Észak-Afrikában.
Nem az alapanyag, inkább a szállítás drágíthatja meg a ruhákat
Ha a Hormuzi-szorosban tartós fennakadások alakulnának ki, a ruházati termékek árának emelkedését elsősorban nem az alapanyagok drágulása okozná, hanem inkább a szállítási költségek növekedése.
„Bár ez termékenként változik, de a kettő együtt mondjuk egy termék árának a 25 százalékát teheti ki, a többi jelentősen retail meg brand margin” – fogalmazott az ELTE-KRTK kutatója, aki elmondta: ennek az az oka, hogy a vállalatok viszonylag rugalmasan tudnak reagálni az alapanyagárak változására is.
Ha a poliészter ára emelkedik mondjuk 10-15 százalékkal, azt még bele tudják építeni úgy a késztermék árazásába, hogy ne szembesüljenek a vásárlók különösebb drágulással
– ecsetelte szakértő.
A szállítási költségek esetében azonban már nagyobb lehet a kockázat, különösen akkor, ha hosszabb időre fennmaradnak a fennakadások. Viszont a nagyobb márkák itt is tudnak alkalmazkodni, hiszen többféle termékkel és beszállítóval dolgoznak. Mivel a legtöbb márka diverz termékportfólióval rendelkezik, a kevésbé érintett termékek megnyomásával egyensúlyozni tudják akár a másikból fakadó kiesést.
A fast fashion modellje részben az olcsó energiára épült
Dobos Emese szerint a fast fashion üzleti modelljének valóban fontos eleme volt az olcsó energia, a kedvező szállítási költség és a kőolajalapú alapanyagok elérhetősége. Ugyanakkor szerinte a sikerük nem kizárólag ezen múlik.
Részben erre épült az üzleti modelljük, így van, részben pedig a gyártás, vagyis a munkaerő olcsóságára is, de még inkább arra, hogy baromi gyorsan, rugalmasan reagálnak a gyorsan változó piaci igényekre, trendekre
– fogalmazott.
Ami viszont érdekes elméleti felvetés, hogy, ha tartósan drágulnának az alapanyagok és a szállítás is, akár a túltermelés is csökkenthetne, azaz kevesebbet gyártanának az ultra fast fashion cégek. Ám hatalmas esély erre sem mutatkozik, ráadásul a fogyasztói szokásokon önmagában ez sem változtatna.
Kérdésünkre a kutató elmondta: a kőolaj vegyipari felhasználása a jövőben még fontosabbá is válhat, ahogy az elektromos autók terjedése miatt csökken az üzemanyagként felhasznált olaj mennyisége.
A Temu és a Shein alkalmazkodhat az új vámkörnyezethez
Az Európai Unió új, kis értékű csomagokat érintő vám- és kezelési díjai várhatóan komoly kihívást jelentenek majd a Temu és a Shein számára, de nem feltétlenül jelentik az üzleti modell végét. Dobos Emese szerint:
Ezeknek a szereplőknek az üzleti modellje pont, hogy a rugalmasságra, a kiskapuk megtalálására épül
Ráadásul azért sem reális, hogy egy néhány eurós árnövekedés miatt visszaessen a vásárlások volumene, mert a legtöbb ultra fast fashion vásárló nem az alacsonyabb társadalmi rétegek közül kerül ki, hanem pont, hogy jelentős eldobható jövedelemmel rendelkezik
A szakértő szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a kínai platformok új logisztikai megoldásokkal reagálnak: például európai raktárkapacitásaik bővítésével vagy akár a gyártás részleges áthelyezésével. Egyes szereplők pedig idővel egy kelet-európai gyártás lehetőségét is komolyan fontolóra vehetik.
A szakértő szerint azonban a változás nem egyik napról a másikra történik majd. A globális ruhaipar ugyanis már évek óta alkalmazkodik a folyamatos bizonytalansághoz, és várhatóan a jövőben is a rugalmasság lesz az egyik legfontosabb versenyelőny.