Pénzcentrum • 2026. május 22. 13:33
Az elmúlt másfél évben normalizálódott a boltbezárások üteme a hazai kiskereskedelemben. A korábbi gazdasági sokkok után a megszűnések aránya visszatért a válságok előtti szintre. Míg 2023-ban naponta átlagosan 22 üzlet zárt be, tavaly ez a szám 7-re csökkent. A piacot továbbra is erősödő koncentráció jellemzi, hiszen a boltok száma folyamatosan csökken, miközben az átlagos alapterületük nő. Ennek a folyamatnak a diszkont- és szupermarketláncok, a patikák, valamint a drogériák az egyértelmű nyertesei, ezzel szemben a könyv- és műszakicikk-üzletek az elmúlt évtized legnagyobb veszteseinek számítanak.
Az infláció és az energiaárak drasztikus emelkedése miatt a 2023-as év jelentette a legnagyobb kihívást a kiskereskedelmi szektor számára - derül ki az MBH friss elemzéséből. Ehhez képest tavaly harmadára esett vissza a bezárások száma. Az üzletek mintegy 2,9 százaléka, összesen 2713 egység tűnt el a piacról. Ez a lemorzsolódás már teljesen beleillik a 2013 és 2021 közötti éveket jellemző átlagos tendenciába.
Az arányokat tekintve a megszűnt boltok listáját továbbra is a könyv-, számítástechnikai és egyéb iparcikk-szaküzletek vezetik. Emellett az élelmiszer-jellegű vegyesboltok és az élelmiszer-szaküzletek lemorzsolódása is kismértékben felgyorsult. Érdekesség ugyanakkor, hogy a használtcikk-üzletek közül jóval kevesebb zárt be, mint a megelőző időszakban.
A hatósági árszabályozás összességében nem indított el tömeges bezárási hullámot sem a nagyobb vegyeskereskedéseknél, sem a kisebb szaküzleteknél. Ezt megelőzően az előzetes várakozások még arról szóltak, hogy a vásárlók a nyomott árak miatt nagyobb arányban pártolhatnak át a multinacionális láncokhoz.
Feltűnő kivételt jelentettek azonban a zöldségesek, ahol az év második felében megtriplázódott a megszűnések száma. Azt ugyanakkor nehéz pontosan felmérni, hogy ebben mekkora szerepe volt az intézkedés piacátrendező hatásának, hiszen a zöldségek és gyümölcsök csak december elején kerültek be a szabályozott körbe.
A piacon évek óta tartó, jól látható átalakulás zajlik. Az üzletek száma zsugorodik, miközben a méretük egyre növekszik. Csak az elmúlt évben közel 4 százalékkal nőtt a boltok átlagos alapterülete, 2005-höz viszonyítva pedig már több mint 75 százalékos a bővülés. Mivel az összesített hazai eladótér lényegében változatlan maradt, a boltok száma viszont drasztikusan visszaesett, a piaci koncentráció haszonélvezői egyértelműen a nagyobb alapterületű kiskereskedelmi hálózatok.
JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 105 965 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 10,39%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az elmúlt tíz év mérlegét vizsgálva a gyógyszertárak, valamint a gyógyászati és állatgyógyászati termékeket árusító szaküzletek számítanak a legsikeresebbnek. Forgalmuk évente stabilan nőtt, és a piaci trendekkel ellentétben a boltok száma is folyamatosan bővült.
Hasonlóan jól teljesítenek a drogériák, amelyeknél az árbevétel tavaly már két számjegyű növekedést mutatott, miközben a bezárási arányuk mindössze a fele a kiskereskedelmi átlagnak. A skála másik végén a könyv-, újság- és papíráru-szaküzletek, illetve a bútorokat és műszaki cikkeket kínáló boltok állnak. Ezek mind a forgalom, mind a megmaradó üzletek száma tekintetében egyértelműen negatív trendet mutatnak az elmúlt évtizedben.