Pénzcentrum • 2026. április 27. 17:44
Egy középiskolából kimaradó kínai fiatalból lett a világ egyik legnagyobb sportruházati birodalmának vezetője. Ting Si-csung története egyben a kínai feldolgozóipar felemelkedését is jelképezi. A cipőgyártó kisüzemből kinőtt Anta ma már a Nike-t és az Adidast is kihívja, miközben olyan nemzetközi márkákat kebelezett be, mint az Arc'teryx, a Salomon, vagy legutóbb a Puma - jelentette a BBC.
Ting Si-csung az 1980-as évek végén, 17 évesen érkezett Pekingbe hatszáz pár cipővel. Célja az volt, hogy eladja a rokona műhelyében készült portékát. A bevételből nyitotta meg első saját üzemét, ahol bérgyártóként más cégek számára készített lábbeliket. Az 1991-ben alapított Anta a délkelet-kínai Fucsien tartományban fekvő Csincsiang városából indult. Ez a település a kormányzati iparosítási stratégiának köszönhetően a világ "cipőfővárosává" nőtte ki magát. A Nike-hoz és az Adidashoz hasonló globális márkák az alacsonyabb termelési költségek reményében ide telepítették a gyártásukat, így az évek során rendkívül specializált ellátási láncok alakultak ki a térségben.
Az Anta eleinte tömegesen és olcsón gyártott cipőket nyugati márkák számára. Ezzel párhuzamosan azonban kiépítette saját kínai értékesítési hálózatát, üzleteket nyitott, és sportrendezvények szponzorává lépett elő. A vállalatot 2007-ben vezették be a hongkongi tőzsdére, ahol 3,5 milliárd hongkongi dollárnyi tőkét vont be. Ez az összeg akkoriban rekordnak számított a kínai sportcégek körében. A bérgyártóból saját márkává váló vállalatok útja egyáltalán nem egyedi Kínában. A Xiaomi például szoftverfejlesztőből nőtt elektronikai és autógyártó óriássá. A DJI kameraalkatrész-beszállítóból lett a világ vezető dróngyártója, míg a BYD akkumulátorgyártóból vált az elektromos járműpiac legnagyobb globális szereplőjévé.
Az Anta terjeszkedésének kulcseleme a felvásárlásokra épülő multibrand stratégia. A vállalat 2009-ben megvásárolta a Fila márka kínai forgalmazási jogait. Ezt követte 2019-ben a finn Amer Sports többségi tulajdonrészének megszerzése, amellyel az Arc'teryx és a Salomon is a portfólióba került. Szintén a kínai cégcsoporthoz tartozik a teniszütőket és labdákat gyártó Wilson is. Idén ráadásul 29 százalékos részesedést szereztek a Pumában, és támogatást ígértek a német márka kínai piacbővítéséhez. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az Anta az ismert nyugati márkákon keresztül érje el azokat a vásárlókat is, akik idegenkednek a "made in China" felirattól.
A Kínában több mint tizenkétezer üzletet működtető vállalat 2025 februárjában nyitotta meg első amerikai márkaboltját a Los Angeles-i Beverly Hillsben. Emellett a cég azt tervezi, hogy három éven belül ezer új üzletet nyit Délkelet-Ázsiában. A nemzetközi terjeszkedés ugyanakkor komoly kihívásokkal is jár. A kínai termékekkel szemben máig él az olcsó, másolt áruk sztereotípiája, ráadásul a Peking és a Nyugat közötti feszült viszony jelentős politikai kockázatot is hordoz. Jól példázza ezt az Anta márkanagykövete, az amerikai születésű síelő, Ku Ajling esete is. A sportoló megosztó figurává vált a nyugati közvéleményben, miután az olimpián az Egyesült Államok helyett Kína színeiben indult.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az Anta előretörése egybeesik a legnagyobb versenytársak meggyengülésével. A Nike és az Adidas bevételeit negatívan érintik az amerikai védővámok, ráadásul a kínai piac fogyasztásának lassulása is rontja a kilátásaikat. A Nike mindemellett a járvány utáni e-kereskedelmi stratégiája kudarcának következményeit is viseli. Eközben Kína a gyártóüzemek robotizálásával és a termelés felgyorsításával igyekszik hosszú távon is biztosítani feldolgozóiparának globális versenyképességét.