Pénzcentrum • 2026. április 27. 17:44
Egy középiskolából kimaradó kínai fiatalból lett a világ egyik legnagyobb sportruházati birodalmának vezetője. Ting Si-csung története egyben a kínai feldolgozóipar felemelkedését is jelképezi. A cipőgyártó kisüzemből kinőtt Anta ma már a Nike-t és az Adidast is kihívja, miközben olyan nemzetközi márkákat kebelezett be, mint az Arc'teryx, a Salomon, vagy legutóbb a Puma - jelentette a BBC.
Ting Si-csung az 1980-as évek végén, 17 évesen érkezett Pekingbe hatszáz pár cipővel. Célja az volt, hogy eladja a rokona műhelyében készült portékát. A bevételből nyitotta meg első saját üzemét, ahol bérgyártóként más cégek számára készített lábbeliket. Az 1991-ben alapított Anta a délkelet-kínai Fucsien tartományban fekvő Csincsiang városából indult. Ez a település a kormányzati iparosítási stratégiának köszönhetően a világ "cipőfővárosává" nőtte ki magát. A Nike-hoz és az Adidashoz hasonló globális márkák az alacsonyabb termelési költségek reményében ide telepítették a gyártásukat, így az évek során rendkívül specializált ellátási láncok alakultak ki a térségben.
Az Anta eleinte tömegesen és olcsón gyártott cipőket nyugati márkák számára. Ezzel párhuzamosan azonban kiépítette saját kínai értékesítési hálózatát, üzleteket nyitott, és sportrendezvények szponzorává lépett elő. A vállalatot 2007-ben vezették be a hongkongi tőzsdére, ahol 3,5 milliárd hongkongi dollárnyi tőkét vont be. Ez az összeg akkoriban rekordnak számított a kínai sportcégek körében. A bérgyártóból saját márkává váló vállalatok útja egyáltalán nem egyedi Kínában. A Xiaomi például szoftverfejlesztőből nőtt elektronikai és autógyártó óriássá. A DJI kameraalkatrész-beszállítóból lett a világ vezető dróngyártója, míg a BYD akkumulátorgyártóból vált az elektromos járműpiac legnagyobb globális szereplőjévé.
Az Anta terjeszkedésének kulcseleme a felvásárlásokra épülő multibrand stratégia. A vállalat 2009-ben megvásárolta a Fila márka kínai forgalmazási jogait. Ezt követte 2019-ben a finn Amer Sports többségi tulajdonrészének megszerzése, amellyel az Arc'teryx és a Salomon is a portfólióba került. Szintén a kínai cégcsoporthoz tartozik a teniszütőket és labdákat gyártó Wilson is. Idén ráadásul 29 százalékos részesedést szereztek a Pumában, és támogatást ígértek a német márka kínai piacbővítéséhez. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az Anta az ismert nyugati márkákon keresztül érje el azokat a vásárlókat is, akik idegenkednek a "made in China" felirattól.
A Kínában több mint tizenkétezer üzletet működtető vállalat 2025 februárjában nyitotta meg első amerikai márkaboltját a Los Angeles-i Beverly Hillsben. Emellett a cég azt tervezi, hogy három éven belül ezer új üzletet nyit Délkelet-Ázsiában. A nemzetközi terjeszkedés ugyanakkor komoly kihívásokkal is jár. A kínai termékekkel szemben máig él az olcsó, másolt áruk sztereotípiája, ráadásul a Peking és a Nyugat közötti feszült viszony jelentős politikai kockázatot is hordoz. Jól példázza ezt az Anta márkanagykövete, az amerikai születésű síelő, Ku Ajling esete is. A sportoló megosztó figurává vált a nyugati közvéleményben, miután az olimpián az Egyesült Államok helyett Kína színeiben indult.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,62 százalékos THM-el, havi 184 778 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,78%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,89%, míg a MagNet Banknál 7,02%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az Anta előretörése egybeesik a legnagyobb versenytársak meggyengülésével. A Nike és az Adidas bevételeit negatívan érintik az amerikai védővámok, ráadásul a kínai piac fogyasztásának lassulása is rontja a kilátásaikat. A Nike mindemellett a járvány utáni e-kereskedelmi stratégiája kudarcának következményeit is viseli. Eközben Kína a gyártóüzemek robotizálásával és a termelés felgyorsításával igyekszik hosszú távon is biztosítani feldolgozóiparának globális versenyképességét.