Meszlényi Tamás • 2024. augusztus 20. 06:44
A Pénzcentrum által havi rendszerességgel megírt úgynevezett zsemleindex ehavi ’kiadásának’ egyik nagy meglepetése volt, hogy hosszú stagnálást követően hirtelen igen jelentősen, közel 50 százalékkal ugrott meg a lisztnek az ára. Ezzel szemben a sütőipari termékek árai, mint például a fehér és barna kenyér, zsemle vagy éppen a kakaós csiga egyelőre nem változtak. De mi várható a későbbiekben? Okozhat-e jelentős kenyérdrágulást a liszt árának ilyen gyors és nagyarányú megemelkedése? Nos, 50 százalékos áremelkedésre semmiképp sem kell számítani, ám egy ilyen fontos alapanyag ilyen mértékű drágulása már igen valószínű, hogy előbb-utóbb megjelenik a végtermékek áraiban is.
A Pénzcentrum által havonta elkészített úgynevezett zsemleindexszel azt vizsgáljuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint egy-egy termékből mekkora mennyiséget lehetne megvásárolni a mindenkori átlagos öregségi nyugdíj összegéből. Az említett index egyik legérdekesebb terméke eddig kétségtelenül a liszt volt, ugyanis míg ebből a fontos alapanyagból 2022-ben havonta átlagosan még csak 787, addig tavaly már 1 097, az idei év eddig eltelt részében pedig 1 429 kilót tudott volna egy átlagos nyugdíjas megvásárolni.
A fenti számok azonban elfedik azt a folyamatot, ami az utóbbi időszakban végbement, nevezetesen, hogy a liszt ára a júniusi 178 forint/kilóról júliusban hirtelen egészen 261 forint/kilóra emelkedett,
ami 46,6 százalékos drágulást jelent.
Ehhez még az is hozzátartozik, hogy bár a 2020 óta eltelt időszakban a liszt kilónkénti átlagára többször is járt 200 forint felett, ilyen magasságokat sosem ért el – a második legmagasabb átlagárral egyébként 2022 januárjában találkozhattunk, akkor 242 forintot kértek el egy kilóért. Mindez a drágulás egyébként a nyugdíjak vásárlóerején is alaposan meglátszódott – az átlagos öregségi nyugdíjból júniusban még 1 305, júliusban viszont már csak 891 kilót lehetett volna megvásárolni.
A drágulási folyamatnak ráadásul nincs vége – korábban a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint szeptemberben további áremelkedés várható. A szakember a jó minőségű gabonatermés alacsony mennyiségét és a magas keresletet nevezte meg a drágulás fő okaiként. Mindez természetesen azért lehet aggasztó, mert a magasabb lisztárakat látva jogosan gondolhatunk arra, hogy hamarosan a kenyér is sokkal drágább lesz. Vagy mégsem?
A liszt drágult, a kenyér nem
A liszt az egyik legfontosabb alapanyaga a kenyérnek és más sütőipari termékeknek is, így teljesen logikusan várnánk, hogy a liszt árának meredek emelkedése a kenyérfélék drágulását vonja maga után. Ennek ellenére egyelőre nem ezt látjuk – a KSH által közölt adatok szerint a legtöbb sütőipari terméknek lényegében stagnált az ára június-júliusban:
- a fehér kenyér kilójának átlagára 879 forintról 877-re,
- a barna kenyér kilójáé 731-ről 730-ra,
- a kakaós csiga darabjáé 250-ről 247-re csökkent,
- míg a zsemle darabára változatlanul 66 forint maradt.
Mindez elsőre meglepő lehet, ám valójában szinte mindig is így volt – ha megnézzük, hogy korábban hogyan alakultak ezeknek a termékeknek az árai, akkor láthatjuk, hogy a liszt ára jellemzően nem mozgott együtt a pékáruk áraival.
Ugyanakkor a fentihez nagyon hasonló ábrát kapunk, amennyiben az energiaárak utóbbi években végbement alakulását vizsgáljuk meg.
S valóban, ha megnézzük, hogy az egyes pékáruk árai hogyan korrelálnak a liszt árával, akkor csupán közepes erősségű korrelációs értéket láthatunk, ellenben az energiaárakkal – elsősorban a villanyárakkal - kifejezetten erős ez a fajta kapcsolat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mindez tökéletes összhangban van azzal, amit korábban Braunmüller Lajos, az Agrárszektor.hu főszerkesztője nyilatkozott a Pénzcentrumnak:
Bár a búza jelenti a legtöbb pékáru alapvető alapanyagát, a termény ára a különféle kenyerek, zsemlék árában mindössze 15-20 százalékot tesz ki, a komplexebb, minőségi pékáru esetében ennél is kisebb ez az arány. Éppen ezért a gabonapiacon tapasztalható változások, 5-10 százalékos elmozdulások a pékáru árában csak minimális, vagy semmilyen árváltozást nem jelentenek. A búza, illetve a liszt áránál lényegesen többet számít a sütőipari termékek fogyasztói árában az energia, a szállítás és a munkabér költsége. Az energia ára a 2022-es csúcsok óta érezhetően csökkent a vállalkozások számára, a szállítás költsége és a bérigény ugyanakkor jelentősen nőtt a magas inflációval párhuzamosan. Ha adott esetben a gabona vagy az energia ára csökken is, a sütőipar akkor sem tudja ezt az előnyt továbbadni, mivel az ágazat régóta komoly strukturális problémákkal kénytelen szembenézni. A munkaerőhiány, az egyre nagyobb bérkövetelések, az elmaradt fejlesztések miatt a sütőipar nincs abban a helyzetben, hogy érdemi árcsökkenést hajtson végre.
Csakhogy a mostani drágulás mértéke lényegesen meghaladja az említett 5-10 százalékos szintet, így bár a fentiek magyarázzák a sütőipari termékek árai és a lisztár közötti gyenge korrelációs kapcsolatot, arra nem ad magyarázatot, hogy a mostani, közel 50 százalékos lisztáremelkedés ellenére hogyan lehetséges, hogy a pékáruk árai júliusban még csökkentek is. Nos, erre alighanem az a magyarázat, hogy a gabona- és a lisztárak változásai csak késleltetve fejtik ki hatásaikat a pékáruk áraira, hiszen az iparág egyelőre még a korábban megvásárolt, olcsóbb liszttel dolgozik.
Ha nőhetnek az árak, mennyivel?
Hosszabb távon tehát egy ekkora lisztáremelkedés már a sütőipari termékek, tehát a kenyér, zsemle stb. áraiban is megmutatkozhat majd. Ha a szakértő által elmondottakból indulunk ki, tehát abból, hogy a búzafélék ára a kenyerek, zsemlék árában mindössze 15-20 százalékot tesz ki, akkor a legfrissebb, júliusi árak alapján azt mondhatjuk, hogy
- egy kiló fehér kenyér átlagára 62-82 forintot,
- egy kiló félbarnáé 51-68 forintot,
- egy darab zsemléé 5-6 forintot,
- egy darab kakaós csigáé pedig 18-23 forintot emelkedhet.
Mindez azt jelentené, hogy
- egy kiló fehér kenyér átlagára 939 - 959 forint,
- egy kiló félbarnáé 781 – 798 forint,
- egy darab zsemléé 71 – 72 forint,
- egy darab kakaós csigáé pedig 265 – 270 forint lenne, amennyiben az egyéb alapanyag- és az energiaárak nem változnának számottevő mértékben.
Iskolakezdés 2024 felmérés
A Pénzcentrum oldalán rendszeresen végzünk nagymintás felméréseket, a mostani a 2024/2025-ös tanév legégetőbb kérdéseire adhat választ: miből teremtik elő a magyar szülők a pénzt az iskolakezdésre, hol milyen tanárokból van a legnagyobb hiány, mi a véleményük az oktatás színvonaláról és vajon jut-e még pénz idén különórára? Ha nevelsz általános iskolás vagy középiskolás gyermeket, kérünk, szánj 5-10 percet a kérdőívünk kitöltésére, ezzel is segíted a munkánkat és hogy valós képet kapjunk az ország helyzetérről.