Lebuktak a magyar boltok, tényleg az ősi trükkel emelnek árat: 5+1 termék, amit legrammoztak

Latyák Balázs2023. október 31. 16:01

Noha eddig csak feltételezni lehetett, mostanra azonban ténnyé vált, hogy több gyártó is aktívan alkalmazza az akár a fogyasztók megtévesztéséhez vezető zsugorflációt, azaz hogy termékeik méretét csökkentik, míg árukat változatlanul hagyják. A Termékkritikus nevű közösségi média platform erre gyűjtött konkrét példákat.

Zsugorfláció. Egy fogalom, mellyel a legkisebbektől kezdve a legidősebb generáción át mindenki találkozott már vásárláskor. Hiszen az elsőre kissé kacifántosnak tűnő közgazdaságtani fogalom jelentése elég egyszerű: azt a helyzetet jelöli, amikor a gyártók az előállított termékük méretét/súlyát/mennyiségét csökkentik, miközben annak árát változatlanul hagyják. Azaz portékájukból a fogyasztók magas áron vehetnek az addiginál kevesebbet.

A legrammozás korrektségét sokan megkérdőjelezik, ám a jelenség megítélése igencsak szubjektív: az általa negatívan érintett fogyasztók ugyanis átverésnek, a kereskedők és a termelők viszont kreatív marketingfogásnak tartják. Ráadásul utóbbiak a zsugorfláció lehetőségével büntetlenül élhetnek, miután az megfelelő statisztikai korrekció hiányában nem mutatható ki a hivatalos statisztikákban, ezért nincs hatással az árszínvonal változásra, az inflációs mutatószám nem tükrözi az általa előidézett tényleges gazdasági folyamatokat 

tudta meg a Pénzcentrum Horváth Sebestyéntől, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzőjétől. A szakember emellett azt is kifejtette: a gyártók legrammozós módszere kapcsán egyelőre hazánkban nem készültek átfogó vizsgálatok, ezért csak az egyéni tapasztalatokra és a társadalmi érzetre lehet hagyatkozni a jelenséggel kapcsolatban. Ezek alapján a zsugorflációt már a magyarországi kereskedők is alkalmazzák, azonban az utóbbi időszakban szaporodott meg az egyértelműen az erre mutató jelek száma.

Amik egyébként már nem is annyira jelek, mint konkrét tények. Az idén tavasszal, a hétköznapi fogyasztók edukálása céljából elindított közösségi platform, a Termékkritikus ugyanis az elmúlt hetekben több termékről bizonyította be, hogy bizony utólérte őket a zsugorodás. 

1. Mars

A Mars csoki súlya 51 gramm, csomagolásának hossza nagyjából 12 centiméter, ára 300-340 forint között mozog, a kilós ára pedig több mint 6 ezer forintot jelent – kezdte első zsugorflációról szóló videóját a Termékkritikus, aki több más Mars terméket is összemért a hagyományos csokival. Ennek során kiderült, hogy a dupla Marsról bár mindenki azt gondolná, hogy az kettő darab hagyományos csokit jelent kicsit magasabb áron, de a valóságban ez egyáltalán nem így van.

Az "extra méretű" csoki csomagolása ugyanis csak 4 centiméterrel nagyobb az eredeti édességénél, és a termék súlya is csak mindössze 19 grammal nehezebb annál. Ám ennél is drasztikusabb különbség a hagyományos Mars és a Mars Multipack között, amiről bővebben a videóra kattintva juthatsz információkhoz.

2. Babaszappan

Elképesztő pofátlanság, hogy a Babaszappan súlya a korábbi 125-ről 90 grammra csökkent, más termékek elmúlt hetekben bemutatott súlycsökkenése ehhez képest karácsonyi ajándék volt

– fogalmazta meg véleményét következő videójában a Termékkritikus. A Babaszappanról egyébként kiderítette, hogy amíg annak korábbi csomagolása 8,7x5,7x3,1 centiméter volt, addig ugyanez mára 9,3x6x2,3 centiméterre változott. Tehát nagyobb csomagban kapjuk a jóval kisebb teréket, ráadásul drágábban. A szappan kilós ára ugyanis a korábbi 2472-ről mostanra 3544 forintra nőtt. 

A videóban megfogalmazottakra egyébként később reagált a termék gyártója az Unilever, akik többek között leszögezték: az áremelés helyett változtattak a szappan töltőtömegén, mint ahogyan modernizálták is a terméket. Így született meg a szappan új, íves, ergonomikus kialakítása, mely szélesebb, hosszabb és valamelyest keskenyebb lett. Ezek hatására változott meg a termék csomagolása, a gyártónak nem volt célja a vásárlók megtévesztése.

3. Győri Édes

A korábban 200-ról 180 grammra csökkentés után újabb zsugorítást hajtott végre a Győri Édes, így a sokak által kedvelt kekszei már csak 150 grammos súllyal kerülnek a boltok polcaira. A csomagolás mérete ugyanakkor nem változott, az maradt kiterítve 24 centiméter magas és 16 centiméter széles, és mindkét termék ára 469 forintba került, amikor a boltban megvásároltam. Így a csökkentett súlyú Győri Édes kilós ára már több mint 500 forinttal többe került, mint a korábbi változaté, ami pontosan 20 százalékos áremelést jelent. 

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el,  havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%,  a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

4. Balaton szelet

A Termékkritikus nem rejtette véka alá a véleményét a Balaton szelettel kapcsolatban, ami bár szerinte sok fogyasztónál hungarikumnak számít, de irdatlanul túlárazott, és a minősége megkérdőjelezhető.

Egyszerű kakaókrémmel töltött ostya, aminek a csomagolása oldalán a Tej és az Ét szócska szerepel, amiből a gyanútlan vásárlók arra következtetnek hogy ilyen fajta csokoládéval vannak bevonva, de nem, a gyártó ugyanazokat a csokoládé imitátumokat használja fel erre a célra, amik ellen már 20 éve hadjárat folyik

– hangzik el a videóban. A Termékkritikus a minőségi kifogások mellett a zsugorflációs konkrétumokról sem feledkezett el, így kiderült: a termék súlya korábban 30 gramm volt, ami 179 forintba került, a kilós ár pedig 5966 fonrintot jelentett, de mára csak 27 grammot tesz ki, 185 forintba kerül, a kilós ár pedig 7 ezer forintra nőtt. Egy kartonban pedig – amiből a boltokban kiszedhetjük a terméket – már 3 darabbal kevesebb Balaton szelet található, ami bár elsőre nem egy magas szám, ugyanakkor egy kamion esetében elég jelentős mennyiséget jelent. 

5. Nesquik kakaópor

A Nestlé a Balaton szelet után a Nesquik kakaópor csomagolásához is hozzányúlt. Ebből is elvett, ráadásul nem is keveset

– hívta fel a figyelmet a Termékkritikus a nyuszis kakaóporról szóló videójában. Hangsúlyozta viszont, hogy ez a változás egyelőre nem annyira észrevehető, ugyanis a Nesquik kakaópor teljesen eltűnt a boltok polcairól, a későbbiekben ugyanis már csak a gyártó lecsökkentett súlyú termékei lesznek elérhetőek.

A korábbi 200 grammos kiszerelés hamarosan 150 grammos lesz, az eddig 700 grammos kiszerelésben elérhető kakaópor súlya pedig 600-ra zsugorodik. A kilós árak pedig nőni fognak, nagyjából 300-400 forintos növekedéssel kell majd számolni a videóban elhangzottak szerint. 

+1. Sió szűrt alma gyümölcsital

Ha valaki azt gondolta volna, hogy a Sió a gyümölcstartalom csökkentése után nem tud már más szemét húzást alkalmazni, hogy árat (is) emelhessen, akkor mindenki figyeljen

– ütötte fel a Sió szűrt alma gyümölcslevéről szóló videóját a Termékkritikus. Kiemelte, korábban ugyan az üdítőt 25 százalékos gyümölcstartalommal kínálták, amit 12 százlékra csökkentettek, ám most az üdítő dobozának a formája is változott. Amibe a korábbi 5 deci helyett már csak 4 fér bele. Emellett az ár is borsosabb lett, az eredeti kiszerelés még 312 forintba került, az "új" termékért viszont most 445 forintot kell fizetnie a vásárlóknak. Az igazán kínos változást viszont a literes árban lehet megfigyelni: amíg az eredeti csomagolású üdítő literéért 624 forintot kellett fizetni, addig az új, szűkebb és magasabb kiszerelésű termék 1112 forintért érhető el, ami 448 forintos áremelkedést jelent.

Címkék:
vásárlás, gyümölcs, áremelés, infláció, kereskedelem, csokoládé, fogyasztás, termék, kakaó, szappan, élelmiszerárak, tiktok, győri keksz, nestlé,