Telex • 2020. október 16. 10:01
Az elmúlt hónapokban a húspiac teljesen kiszámíthatatlan lett, a koronavírus, az afrikai sertéspestis, az éttermi és a közétkeztetési fogyasztás visszaesése, valamint a legnagyobb piac, vagyis Kína hektikus döntései miatt össze-vissza pattognak az árak. Ilyenkor a gyártóknak, a kereskedőknek, de még a fogyasztóknak is nehezebb tervezni.
Semmi sem állandó, csak a változás - így jellemezhető a hazai és a nemzetközi húspiac az elmúlt félévben - írja a Telex. A koronavírus eleve megváltoztatta a fogyasztási szokásokat, a drágulás pedig elkerülhetetlen volt a járvány, az afrikai sertéspestis miatt tiltólistára vágóhidak miatt, illetve a legnagyobb sertéshúspiac, Kína kiszámíthatatlansága miatt. A legfontosabb változást mégis HoReCa szektor (szállodák, éttermek, kávéházak/catering) fogyasztásának szinte teljes kiesése jelentette Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint.
A turizmus visszaesése miatt a vendéglátásban keletkező hiány, lecsökkent kereslet nagy hatással volt a fogyasztói árakra is. A karanténidőszakban sem éheztek otthon az emberek, azt a húsmennyiséget viszont, amit nem vásárol meg a közétkeztetés, vagy az éttermek, azt nem pótolta az otthoni fogyasztás. Ennek egyik oka lehet, hogy például kevesebb a maradék, a hulladék, otthon jobban és óvatosabban tervezünk, másnap maradékot fogyasztunk, nem úgy, mint a menzákon és a restikben.
A hazai gyártók elmondása szerint a kiskereskedelmi (bolti) forgalom nőtt a gasztro kiesésével. A boltokban változott a termékszerkezet: kicsit eltolódott az alacsonyabb árú készítmények felé, nőtt a szeletelt (előrecsomagolt) termékek aránya a csemegepultos készítményekkel szemben, javult a nagyobb láncok saját márkás (mérsékelt árú) készítményeinek az értékesítése, viszonylag jól tartották magukat a nevesebb, jól brandelt tartós húskészítmények. Otthon kevesebbet eszünk az értékesebb marhahús-részekből (steak), szűzérméből, kacsából, libából, (libamájból), de még halból is.
Nem csak a fogyasztás kavart be
A baromfi- és a sertéságazatban is itt volt velünk a koronavírus mellett egy-egy súlyos betegség, a baromfi-influenza, illetve az afrikai sertéspestis (ASP), ezek is állandóan befolyásolták a piacot, az árakat. Egyes termőterületek, vagy éppen vágóhidak kiestek, majd újra beléptek. Ha egy-egy nagy német, lengyel, vagy holland vágóhídnak a nyakán maradt a termelése, akkor ők Európában dömpingáron is szabadultak volna a portékájuktól, ez a hatás is jelentősen dobálta az alapanyagárakat.
A nagy európai gyártók számára azonban szomorú fejlemény volt az is, hogy miközben másról sem szól a világkereskedelem, mint az amerikai - kínai kereskedelmi háborúról, az élelmiszeriparban (kukorica, gabona, szója, sertés) a kínaiak az európai beszerzés rovására még növelték is az amerikai vásárlásaikat a Phase One szabadkereskedelmi megállapodás keretében.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Pontos árakat azért nehéz a húsiparban rögzíteni, mert az euróban megadott német tőzsdei árak különböző termékekre vonatkoznak. Ahogy a szakmában mesélik, a 70-es hús, vagy a 80-as hús alapvetően azt jelenti, hogy a termékben 70-30, vagy éppen 80-20 százalék a hús és a zsír aránya.
A sok vegyes hatás ellenére a gyártók nem pesszimisták, roham, felvásárlási láz ugyan már régen nincsen, de a sok bizonytalanság ellenére azért azt nem érezni a hazai piacon, hogy a gazdasági kockázatok miatt a magyarok megvonnák maguktól a húsfogyasztást.
Kutatást végez Olvasói körében a Pénzcentrum!
Az élelmiszerpazarlás hátterében viszont rengeteg tényező állhat: időhiány, pénzhiány, a lehetőségek hiánya a hulladék hasznosítására, munkakörülmények, családi állapot, stb. Lapunk most kifejezetten a koronavírus-járvány és a háztartások élelmiszerkezelési szokásainak összefüggéseire kíváncsi: hogy milyen változásokat idézett elő a koronavírus-járvány a magyarok vásárlási, főzési, ételtárolási, és hulladékkezelési szokásaiban. Az élelmiszerpazarláson rontott-e a járvány következtében megváltozott életmód, vagy éppenhogy kevesebb étel landolt a szemétben? Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd Te is a munkánkat!