Pénzcentrum • 2018. április 7. 13:01
Nem lehet okunk panaszra, ha a hazai kenyérárat a világ legdrágább városaiban jellemző árcédulákkal hasonlítjuk össze. Így van ez annak ellenére is, hogy a piaci szereplők idén tavasszal erőteljes drágulást jósolnak a pékáruknál.
Ha azt hiszed, hogy Magyarországon drága a kenyér, jobban teszed, ha vetsz egy pillantást az alábbi grafikonra. A világ legdrágább városaiban ugyanis többnyire 1000 forint feletti összeget kérnek el egy 1 kilós vekniért (Szöulban például közel 4 ezer forintot, a Statista kutatása szerint), míg a KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon a félbarna kilóját átlagosan 237 forintért mérik.
Noha az egységár nem minden, hiszen vásárlóerő-paritáson is minden esetben meg kell vizsgálni a kérdést, a magyarokat mégis aggaszthatja, hogy az iparági szereplők a hazai árak emelkedését jósolják. A Magyar Pékszövetség nemrég azt közölte, ha a sütőipari vállalkozások költségei bármely tényező tekintetében emelkednek, ezt a többletköltséget a vállalkozások be fogják építeni átadási áraikba. Vagyis,
A Pékszövetség arra a hírre reagált, amiről mi is többször írtunk: a tavalyi aratást követő 15 százalékos lisztáremelés után idén tavasszal az átadási ár további mintegy 10 százalékos növekedésével lehet számolni.
Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára szerint a drágulás oka a gabona áremelkedésén túl az, hogy januártól a minimálbér és a garantált bérminimum átlagosan 10 százalékkal nőtt, és 30 százalékkal drágult az áram a versenypiacon. Így a tavaly januári 43 ezer forint helyett ebben az évben már minimum 48 ezer forint a búza tonnánkénti ára, de van olyan termelő is, aki 52 ezer forintot is elkér érte.