Orosz Márton • 2012. május 8. 05:23
Egy friss felmérés szerint megduplázódott a piacok árbevétele az elmúlt évtizedben Magyarországon: az elmúlt tíz évben a piaci vásárlás értéke duplájára nőtt, a háztartások több mint kétharmada költi pénzét a kofáknál. A fogyasztóvédők azonban óvatosságra intik azokat, akik sokszor vásárolnak piacokon, és tudatosan keresik a magyar őstermelőktől származó tojást, zöldséget vagy gyümölcsöt.
Reneszánszukat élik a piacok Magyarországon. Az elmúlt évtizedben a korábbiaknál mintegy kétszer annyit költöttek a háztartások, főként friss árura és elsősorban a fővárosban, illetve a nagyvárosokban. Háromból két család jár piacra - derül ki a GfK Háztartáspanel friss felméréséből.
Míg néhány, tőlünk keletre fekvő országban ma is jelentős, közel 40 százalékos a piacok napi fogyasztási cikkek teljes forgalmából való részesedése, Magyarországon a piacok bár kicsi, de stabil szereplői a kereskedelmi forgalomnak.
Újra divat lett piacon vásárolni - sláger a zöldség és a gyümölcs
Az elmúlt tíz évben a piaci vásárlás értéke duplájára nőtt, miközben hasonló tendencia jellemzi a napi fogyasztási cikkek teljes forgalmát. Így a piac megtartotta stabil öt százalékos piaci részesedését. Ezzel együtt kijelenthetjük, hogy az évtized legnagyobb vesztesei a független kisboltok, pozíciójuk fokozatosan gyengült, miközben a hipermarketek és a hazai láncok folyamatosan erősödtek.
A piacok árbevételének megduplázódása alapvetően az átlagos kosárméret növekedésének köszönhető. A vásárlói hatókör alig változott az elmúlt évtizedben: a háztartásoknak több mint a kétharmada jár piacra vásárolni. A piacok látogatásának gyakorisága is viszonylag stabil, hiszen, átlagosan kéthetente járunk piacra. Ebben az egyes szegmensek mutatnak igen szélsőséges képet: a piaci vásárlók tizede rendkívül aktív és intenzív piaci vásárlónak tekinthető, alacsony arányukhoz képest jelentős összeget - a teljes forgalom mintegy felét - költenek.
Aktivitásuk abban is megmutatkozik, hogy hetente többször is kilátogatnak piacra. Tízből heten tartoznak a legkevésbé intenzív, vagy alkalmi piaclátogatók csoportjába. Ők arányukhoz képest lényegesen alacsonyabb, mindössze 20 százalékkal részesednek a teljes forgalomból és körülbelül hathetente vásárolnak piacon.
Piacra elsősorban friss élelmiszerekért járnak a vásárlók, talán nem meglepő, hogy éppen ezért a teljes forgalom 80 százalékát mindösszesen öt termékkategória adja: 100 forintból 36 forintot zöldségre, 18 forintot gyümölcsre költenek el, ezek mellett a friss és feldolgozott húsáru, valamint a pékáru tartozik a legkeresettebb termékek közé.
Piacra szinte mindenki jár, de a tipikus vásárlók az idősebbek, kisebb, azaz 1-2 fős háztartásokban, valamint a fővárosban és nagyvárosokban élők.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Problémás őstermelők
A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FEBESZ) egy tanulmányában nemrég óvatosságra intette azokat, akik sokszor vásárolnak piacokon, és tudatosan keresik a magyar őstermelőktől származó tojást, zöldséget vagy gyümölcsöt, bízva abban, hogy gondosan megtermelt, kevesebb növényvédőszer-maradványt tartalmazó áruhoz jutnak. A tanulmány szerint általános és bevett gyakorlat a piacok világában, hogy az őstermelők, akár a szomszédban megvásárolt külföldi zöldséget vagy gyümölcsöt pár méterrel arrébb, a saját standjukon már "hazai", "tanyasi", "házi" vagy éppen "hungarikum" tábla alatt árulják - általában jócskán megemelt áron. A kötelező jelölés miatt tojást ilyen trükkel már nehéz eladni, de az egyiptomi paprika, a spanyol paradicsom, a szlovák burgonya így landolhat magyarként a gyanútlan vevőnél.
A problémás őstermelőkre (ál-őstermelőkre) a hatóságok is felfigyeltek az elmúlt időszakban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainál az éves piac ellenőrzési program tavaszi időszakának két kiemelt területe a piacon mind több problémát okozó ál-őstermelők kiszűrése, valamint a primőr termékek származásának és nyomonkövethetőségének vizsgálata.
Az eddigi ellenőrzéseken például Csongrád megyében 26 alkalommal vizsgálták célirányosan az őstermelőket a nagybani piacon. A 26 vizsgálatból 16 esetben az "őstermelő" számlát mutatott be az áru származásáról. Az ellenőrök a termőhelyig követik az áru útját, ezáltal hat személy esetében, akik állították, hogy az áru saját termelésből származik, a termőhelyi szemle során bebizonyosodott, hogy a megjelölt helyszínen a kérdéses termék termesztése nem folyt. Négy esetben az őstermelőként árusító személy őstermelői igazolványt sem a helyszínen, sem a nyolc napos határidő lejártával nem tudott bemutatni.
A zöldség-gyümölcs ellenőrök a jogsértőkkel szemben ismeretlen eredetű áru forgalmazása miatt élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabtak ki, a falugazdászok pedig kezdeményezték az őstermelői igazolványok visszavonását, és adócsalás gyanúja miatt hivatalból értesítették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. A hatóság emlékeztet: az ilyen jellegű ellenőrzések nem zárultak le, sőt az ország minden pontján számítani lehet hasonló ellenőrzésekre.