Pénzcentrum • 2012. március 20. 05:23
Könnyen lehet, hogy keserű évek elé néznek a diszkontláncok Magyarországon. A plázastop miatt évekre megakadhat terjeszkedésük, ráadásul a legfrissebb felmérések szerint a szupermarketekben a lakosság idén először költ nagyobb összeget élelmiszerre, mint az egyébként alacsony árszínvonal miatt vonzó diszkontokban.
A szupermarketekben a lakosság idén először költ nagyobb összeget élelmiszerre, mint az egyébként alacsony árszínvonala miatt vonzó diszkontokban. Tovább csökkent a kisboltok szerepe - a többség valóban csak a legszükségesebbeket szerzi be ezekben az üzletekben - ezek a legfontosabb megállapításai a GfK Hungária vásárlói szokásokat figyelemmel kísérő Shopping Monitor tanulmányának.
Visszatérnek a hipermarketek?
A tanulmány 2012. évi adataiból egyértelműen látszik, hogy a vásárlók - a korábbi évekhez hasonlóan - most is a termékek minőségét és frissességét, az árszínvonalat és választékot tartják a leginkább mérlegelendő szempontnak boltválasztáskor.
Ezzel összhangban a megkérdezett vásárlók 30 százaléka saját bevallása szerint hipermarketekben költi a legtöbb pénzt élelmiszerre. A hipermarketek vonzerejét elsősorban az általuk kínált széles választék, emellett kedvező árszínvonaluk és a jó akcióik jelentik. A csatornákat összehasonlítva a vásárlók a cash&carry ("fizess és azonnal vidd") üzlettípus mellett a hipermarketek választékával voltak kiemelkedően elégedettek.
A szupermarketek szerepe 2008 óta folyamatosan növekszik. 2001 óta először idén sikerült megelőzniük a diszkontokat az észlelt költésről tett nyilatkozatok terén: a vásárlók közel egynegyede (23 százalék) említette, hogy szupermarketben költi a legtöbb pénzt élelmiszerre. "A szupermarketek 2008-as földindulásszerű előretörése annak volt köszönhető, hogy a Spar felvásárolta a Plus-t, és a diszkontok terjeszkedése mellett a szupermarket csatornára volt leginkább jellemző az új üzletek nyitása - gondoljunk csak egyes Sparok, a kis alapterületű Tesco Express üzletekre, vagy a Coop 2011-ben indult boltmegújítási programjára" - mondta Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere.
Minden ötödik válaszadó diszkontokban vásárol legmagasabb értékben élelmiszert - ez az arány kis ingadozásokkal ugyan, de évek óta változatlan. Ennek az üzlettípusnak a fő vonzerejét olcsósága jelenti. Az összes többi vizsgált szempont (választék, hangulat, minőség, személyzet) tekintetében ugyanakkor a csatornák rangsorában a diszkontok az utolsó helyen végeztek.
Kettőt fizet, egyet kap - összement áruk a boltokban - KATTINTS!
Noha a hazai láncok között is egyre több szupermarket található, hálózatuk jelentős részét kisboltok alkotják, emiatt a hazai láncok eredményei a független kisboltokétól nem választható el. A kisebb önkiszolgáló boltok jelentősége az elmúlt három évben folyamatosan csökkent. 2011 végén már csak a megkérdezettek 21 százaléka számára szolgáltak az élelmiszer-beszerzés fő helyszínéül, azaz a vásárlók leginkább tényleg csak a szükséges napi cikkeket veszik a "sarki fűszeresben".
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A diszkontok a plázastopot is a nyakukba kapták
Mint arról a Pénzcentrum.hu többször is beszámolt, az idén életbe lépett, és plázastop néven elhíresült törvény, vagyis az "épített környezet alakításáról és védelméről szóló" 1997. évi törvény módosítása megtiltja Magyarországon a 300 nm-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmény (üzlet és bevásárlóközpont) építését, ill. 300 nm-nél nagyobb területűre való bővítését 2014 végéig. Vagyis Magyarországon a következő három évben nem épülhetnek bevásárlóközpontok, szupermarketek, hipermarketek, diszkont áruházak, stb.
A törvénymódosítás azonban hagy egy kiskaput: a tilalom alól a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével működtetett Bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős (nemzetgazdasági) miniszter felmentést adhat. A Népszabadság értesülései szerint eddig 23 kereskedelmi beruházás kapcsán érkezett kérelem a plázastop-bizottsághoz, ebből a testület tízet bírált el, hét esetben támogatták a beruházók kérelmét, háromban elutasították. A napilap szombati számában ugyanakkor azt írta, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a magyar plázastop-törvényt. A testület azt tanulmányozza, hogy a jogszabály megfelel-e a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló EU-irányelveknek.
A Portfolio.hu korábbi elemzői véleménye szerint a törvénymódosítás elsősorban azokat a piaci szereplőket sújtja, akik még növekedési, terjeszkedési fázisban vannak. Ezek pedig ma Magyarországon a diszkontláncok (Aldi, Lidl, Penny Market). A hipermarketek, a klasszikus bevásárlóközpontok építésének nagy időszakának Magyarországon már vége. Vagyis a vélelmezett kományzati cél a hazai kereskedők, kereskedelmi láncok védelme a többségében német tulajdonban lévő diszkontláncokkal szemben.
A plázastoppal ugyanakkor nemcsak a diszkontláncok terjeszkedését akadályozzák meg, hanem bármilyen kiskereskedelmi célú ingatlan létrehozását, esetleg bővítését, hiszen a 300 nm-es határ annyira alacsony, hogy a kisboltokon kívül szinte minden üzletet ellehetetlenít.