Pénzcentrum • 2010. december 10. 05:22
Lehetőleg csak akkor vásároljunk szeretteinknek ruhaneműt ajándékba, ha biztosak vagyunk a méretekben, és abban, hogy tetszeni fog - tanácsolja a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete.
A hatályos jogszabályok szerint a forgalmazónak nem kötelessége visszafizetni a vételárat, vagy megengedni a levásárlást pusztán azért, mert a vásárolt termék nem tetszik, vagy méretében nem megfelelő.
Ha ragaszkodunk ehhez a lehetőséghez, kérdezzük meg az üzletben a vásárláskor, hogy adott esetben biztosítják-e ezt számunkra, a nyilatkozatot foglaltassuk írásba, vagy vezettessük rá a blokkra, hogy később sikerrel hivatkozhassunk rá. A forgalmazó erre nem kötelezhető, de mi sem vagyunk kötelesek vásárolni.
1.) Mire érdemes különös figyelmet fordítani
Az egyik leggyakoribb ajándéktípus a ruházati termék. Fogyasztási cikkek roppant széles körét foglalja magában a fogalom, a fehérneműktől az utcai ruhadarabokon át a cipőkkel, táskákkal és egyéb kiegészítőkkel bezárólag.
Általában komoly fejtörést okoz az ilyen ajándék kiválasztása, hiszen igen jól kell ismernünk a célszemély ízlését és méreteit egyaránt, és még a legnagyobb gondosság ellenére is megesik, hogy az ajándék nem megfelelő méretű, vagy egyszerűen nem tetszik, esetleg rövid idő alatt tönkremegy.
A kiválasztásnál vegyük számításba, hogy a méretezés még azonos gyártók esetében sem tekinthető szentírásnak. A hagyományos konfekció méreteket sem szabad túlzottan komolyan venni, mert meglepően nagy eltérések mutatkozhatnak az azonos számozású, de eltérő gyártójú termékek méretei között. Ha nem vagyunk biztosak a döntésünkben, inkább ne vásároljuk meg a ruhát, mert a forgalmazó nem köteles pusztán ezért cserélni, vagy a vételárat visszafizetni.
Fontos tudni, hogy nincs jogszabály, amely arra kötelezné a forgalmazót, hogy hibátlan terméket visszavegyen, vagy kicseréljen. Amennyiben a hibás teljesítés esete nem áll fenn, a szavatossági igények érvényesítés fogalmilag kizárt. Az a tény önmagában még nem alapozza meg az igényünket, hogy korábban a forgalmazó hasonló esetben már tett engedményt a fogyasztók irányába. Ez csupán az üzletpolitika része, és ha nem vállal erre írásban kötelezettséget, sem hatósági, sem bírósági úton nem kötelezhető cserére/vételár visszatérítésre.
A ruházatit termékekben szinte kivétel nélkül megtalálható a szabványoknak megfelelő bevarrt címke, cipők esetében mellékelt tájékoztató, mely a tisztítás és ápolás megfelelő módjára hívja fel a fogyasztó figyelmét. Ha ezeket az előírásokat betartottuk, és ennek ellenére a termék meghibásodik, jogosan követelhetjük az alább ismertetett szavatossági jogaink teljesítését.
2.) Cipővásárlás
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A ruházati termékek területén a fogyasztói panaszok legnagyobb szeletét a cipőkkel kapcsolatos ügyek alkotják. Olyan termékekről van szó, melyek mindennapi használatnak vannak kitéve, egyaránt meg kell birkózniuk az időjárás viszontagságaival, a lábak és viselési szokások sokféleségével, sportcipők esetében pedig az extrém mozgásból eredő terheléssel is.
Ha nem rendeltetésszerű használat miatt a lábbeli tönkre megy, az általános szakértői gyakorlat azt szokta megállapítani, hogy a fogyasztó nem megfelelően ápolta a lábbelit, vagy nem a lábtípusának megfelelő terméket választott. Meg kell jegyezni, hogy új cipők esetén - sportolásra használt lábbeliknél különösen - gyakran előfordul, hogy eleinte töri a lábat még a gondosan kiválasztott darab is, ez általában nem számít minőségi kifogást megalapozó hibának. Ellenben ha ez a jelenség folyamatosan fennáll (nem "törik be a lábbeli"), könnyen lehet, hogy a cipő nem illik a lábra.
3.) Hibás termékek
Ruházati termékre kifejezetten jogszabályi előíráson alapuló kötelező jótállás nem vonatkozik. Ennek következtében a forgalmazó hibás teljesítésével kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv szavatosságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. E szabályok lényege, hogy fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. Ez a szabály a fogyasztó számára azt jelenti, hogy a vásárlást követő hat hónapon belül neki nem kell külön bizonyítania, hogy a termék eredendően hibás, a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a fogyasztó ezen állítása nem helytálló, és a nem rendeltetésszerű használat vezetett a termék meghibásodásához.
Amennyiben ezt nem tudja független szakértővel bizonyítani, köteles a terméket kijavítani, adott esetben cserélni, végső soron a vételárat visszafizetni. A kicserélést a fogyasztó csak akkor kérheti, ha a hiba kijavítása nem lehetséges, azt a forgalmazó nem vállalja, illetve a dolog természetéből kifolyólag javításra nincs lehetőség, és a javításhoz képest nem járna aránytalan többletköltséggel. A kicserélés azt jelenti, hogy a forgalmazó ugyanolyan új terméket köteles szolgáltatni.
4.) Speciális kérdéskör: Nincs levásárlás!
A hatályos jogszabályok nem tesznek említést a fogyasztó és forgalmazó közötti, hibás teljesítésen alapuló vitás ügy ily módon történő rendezéséről. Ez persze nem jelenti azt, hogy a felek nem is állapodhatnak meg így, erre azonban a fogyasztó nem kötelezhető. Ebből következik, hogy a karácsonyi időszak után visszavitt, egyébként hibátlan termék esetében lehetővé tett levásárlást tekintsük fogyasztóbarát gesztusnak.
Ha mindenképpen ragaszkodunk a későbbi csere lehetőségéhez, próbáljuk meg elérni, hogy ennek lehetőségét a számlán vagy nyugtán a forgalmazó írásba adja. A szóban tett ígéret ugyanis nem mindig célravezető. Természetesen egy ilyen vállalásra egyetlen forgalmazó sem köteles.