Pénzcentrum • 2010. február 12. 09:03
Az üzemanyagok drágulása és a hatósági áremelések miatt idén januárban váratlan mértékben ugrott meg Magyarországon az infláció. A Portfolio.hu elemzői konszenzusában adódott 5.7%-kal szemben 6.4%-ra ugrott januárban az éves alapú árdrágulás üteme. Decemberben még 5.6%-os volt az infláció. Az első ránézésre kedvezőtlen adatot ellensúlyozhatja ugyanakkor, hogy a konszenzusunkban adódott 4.8%-kal szemben "csak" 4.1%-kal csökkent a naptárhatással kiigazított GDP a tavalyi negyedik negyedévben a harmadik negyedévi 7.1%-os hanyatlás után.
Lassult a zsugorodás üteme
A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése alapján (amelynek hibahatára +/- 0.2%-pont) Magyarország bruttó hazai terméke 4.0%-kal, a naptári hatás kiszűrésével 4.1%-kal csökkent tavaly október-decemberben éves alapon. Ez jobb, mint ami az általunk készített elemzői konszenzusban adódott, de fontos látni, hogy az előrejelzési nehézségek (pl. készletváltozás és annak hatása) miatt széles sávban, -3.9% és -6.1% között szóródtak a becslések.
2010.02.11 11:18
Recesszió és infláció - Mit hoz a pénteki adatdömping?
Negyedéves alapon (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint) 0.4%-kal csökkent a bruttó hazai termék, azaz már a hetedik egymást követő negyedévben zsugorodott a magyar gazdaság teljesítménye. Éppen ma reggel jelentek meg a magyar exportpiacok szempontjából legfontosabb országok tavalyi negyedik negyedéves GDP-statisztikái is. Ezek szerint a német GDP negyedéves alapon meglepetésre stagnált, míg a francia a várttal csaknem összhangban 0.6%-kal bővült.
2010.02.12 08:32
Beborult az ég - elakadt a német gazdaság növekedése (2.)
Lényeges, hogy a tavalyi harmadik negyedévre vonatkozó negyedéves alapú GDP-visszaesést 1.8%-ról 1.2%-ra módosította most a statisztikai hivatal. Eközben viszont az éves alapú visszaesés mértéke 7.1% maradt.
A most közzétett magyar negyedik negyedéves GDP-adat alapján elmondható, hogy 2009 átlagában a gazdaság teljesítménye 6.3%-kal, a naptári hatás kiszűrésével 6.2%-kal esett vissza szemben a hivatalos kormányzati előrejelzésben, illetve a nemzetközi hitelcsomaggal összefüggő dokumentumokban szereplő 6.7%-kal. Ez növeli annak esélyét, hogy az ötödik hitelfelülvizsgálatot lezáró jövő hétfői sajtótájékoztatón változik a Nemzetközi Valutaalappal, illetve az Európai Bizottsággal egyeztetett magyar makrogazdasági pálya ahhoz képest, mint ami a legutóbbi előrejelzés volt (január végén benyújtott konvergenciaprogram).
A tavalyi negyedik negyedévi részletes GDP-statisztikát csak március 10-én közli majd a KSH.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Év eleji árugrás
Az elemzői konszenzusunkban adódott 5.7%-kal szemben átlagosan 6.4%-kal emelkedtek januárban a fogyasztói árak Magyarországon. Az év elejére esett többek között a jövedéki adó újabb emelése, de nemcsak emiatt, hanem az olajárak nemzetközi drágulása miatt is csúcsokat döntött az üzemanyagok ára Magyarországon. Szintén év elejére esett számos hatósági áremelés (pl. víz-, csatorna, szemétszállítás, stb.), ugyanakkor a hónap közepétől már 5%-os kulcs alá esett a távhő áfája.
Egyelőre kérdéses, hogy ezen árváltozások mekkora részét tudta már a januári inflációs statisztikában figyelembe venni a KSH. Mindenesetre az inflációs meglepetés mértéke alapján jó eséllyel nagy részét elszámolhatta már ezeknek az intézmény. Emiatt arra van kilátás, hogy a következő hónapokban mérsékelten lassul az éves áremelkedés üteme, majd júliustól (amikor kiesik az árindexből az áfa-emelés hatása), meredeken zuhanni fog 2.5% környékére.
Mindenesetre az első ránézésre jelentőp negatív meglepetést jelentő januári inflációugrás mellett két, inkább nyugtató hatású tényet is érdemes kiemelni: az éves alapú maginflációs mutató 4.8%-ról "csak" 5.1%-ra gyorsult és a negyedéves szintű évesített (szezonálisan kiigazított) maginfláció 1.5%-ról mindössze 2.6%-ra emelkedett. Utóbbi adat azt jelenti, hogy ha ugyanolyan ütemben folytatódnának az áremelkedések éves szinten, mint az elmúlt egy negyedévben, akkor is a 3%-os, közép távú jegybanki inflációs cél alatti pénzromlási ütem adódna. Ez tehát azt is jelenti, hogy a mai inflációs adat monetáris politikai szempontból továbbra sem indokolja a kamatcsökkentési sorozat leállítását. A bizonytalan nemzetközi piaci környezet lehet ebben a kérdésben a döntő fontosságú.
Lássuk a részleteket!
Januárban az egyhavi fogyasztói áremelkedés üteme 1.4%-os volt, amelyet főként a hatósági áremelések szerteágazó hatásai, továbbá az idényáras élelmiszerek drágulása fűtött. A KSH adatai szerint egy hónap alatt az élelmiszerek árai 2.2%-kal növekedtek, az idényáras élelmiszerek nélkül ugyanakkor "csak" 0.8%-os volt a drágulás mértéke. Árcsökkenést mért az intézmény a sertéshús (2.4%) és a párizsi, kolbász (2.2%) esetében. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk (2.6%) és az egyéb cikkek (2.5%) árai, ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 6.5%-kal nőtt. Szintén átlag felett drágult a háztartási energia (1.7%), ezen belül a vezetékes gáz ára 2.3%-kal nőtt. A szolgáltatások körében átlag alatti áremelkedés (0.7%) volt megfigyelhető, ezen belül a postai szolgáltatások ára 6.5, a szemétszállítás díjtételei 3.4, a helyi tömegközlekedésé 1.7%-kal növekedtek. A tartós fogyasztási cikkek körében bekövetkezett 0.4%-os áremelkedés szintén átlag alatti volt. A nagy januári árleszállítások nyomán a ruházkodási cikkekért átlagosan 3.9%-kal kellett kevesebbet fizetni az előző hónaphoz viszonyítva.
12 hónap alatt, 2009. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2.9%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a kávé (12.9%), a tojás (9.9%), csokoládé, kakaó (9.6%), a párizsi, kolbász (6.9%), valamint a házon kívüli étkezés 6.7 százalékkal. Árcsökkenés következett be az étolaj (14.2%), a liszt (6.4%) és a tej (5.7%) esetében. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 13.7%-kal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 31.7%-kal, a gyógyszer, gyógyáru 8.5%-kal drágult. Szintén átlag feletti (11.6%) volt az áremelkedés a szeszes italok, dohányáruk esetében. A szolgáltatások átlag alatti 5.6%-os árnövekedésén belül a szemétszállítás 13.7%-kal, a helyi tömegközlekedés 7.1%-kal drágult. Szintén átlag alatt emelkedtek a háztartási energia árai (4.0%), ezen belül az elektromos energia ára 15.9%-kal nőtt, a távfűtésé 17.1%-kal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 3.9%-kal, a ruházkodási cikkekért 1.2%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.