Pénzcentrum • 2009. augusztus 4. 05:56
Nem kell tőlük félni A különféle brit tudósok és az újságírók nap nap után állnak elő az újabb elméleteikkel a rákkeltő anyagokról, amelyek halálra riasztják a hétköznapi embereket. A sok elmélet és állítólagos bizonyíték között már senki nem tudja, miben hihet és miben nem. A Cracker segítségével megpróbáljuk kicsit rendbetenni a homályt a fejekben.
5. Mobiltelefonok
Az egész hisztéria 1993-ban pattant ki, amikor egy amerikai férfi beperelte a telefontársaságát, mivel a feleségének agytumora lett a túl sok mobilhasználattól. Bár a próbálkozás első hallásra teljes képtelenségnek tűnt (a férfi szerint például az agytumornak antennaformája volt), a telefonszolgáltató iszonyú kemény médiaharcot volt kénytelen évekig folytatni, és mintegy 25 millió dollárt volt kénytelen különböző vizsgálatokra költeni, melyekkel bizonyítani tudta az igazát.
Azóta több száz kutatás készült a témában, a legkülönfélébb eredményekkel. A legnagyobb probléma, hogy a mobiltelefonok nincsenek olyan régóta használatban, hogy hosszútávú hatáselemzést lehessen róluk készíteni. Annyi szinte bizonyos, hogy a "normál" használat nem károsítja az agyat. Végeztek vizsgálatokat agydaganatos betegek körében is, vizsgálva a telefonálási szokásaikat, de közvetlen összefüggés a két esemény közt nem volt kimutatható.
4. Mesterséges édesítőszerek
Az aszpartám egy mesterséges édesítőszer. Kémiailag egy dipeptid, az 1970-es évek vége óta igen széles körben alkalmazzák az élelmiszeriparban. Egy sor márkanév alatt fut, mint amilyen a Nutrasweet, vagy a Canderel.
A szer egy sor különféle élelmiszerben megtalálható a nulla kalóriás szénsavas üdítőktől a rágógumikig. A bomba 1996-ban robbant, amikor egy laboratóriumi patkányokon végzett kísérlet eredményeképp tudósok azzal álltak elő, hogy az agytumorok számának növekedéséért 1975 és 1992 között az aszpartám a felelős.
A Nemzeti Rákkutató Intézet azóta bebizonyította, hogy az agydaganatok és rákos megbetegedések számának növekedése 1973-ban, nyolc évvel az aszpartám széleskörű elterjedése előtt kezdődött. A cáfolatokról még a National Geographic is készített cikket, bemutatva, hogy a kísérleti patkányokat emberi mértékkel nem elfogyasztható mennyiségű aszpartámmal bombázták. Ennek ellenére még mindig találni olyan internetes oldalakat, ahol riogatnak a szer veszélyes mivoltával.
nem okoznak rákot
3. Mikrohullámú sütő
A mikrohullámú sütő által keltett halálos sugárzás mindig remek témának bizonyult, ha az uborkaszezonban el kellett adni egy lapot, így aztán a pletyka azóta tartja magát, mióta az első sütőket árusítani kezdték.
A korai időkben a gépből "kiszabaduló" sugárzást, tartották veszélyesnek, a későbbi állítások szerint viszont a benne melegített ételek karcinogénné válnak hő hatására. Valamikor a nyolcvanas évek végén Hans Hertel végzett egy kísérletet, melynek során társaival két hónapon keresztül szinte csak mikróban melegített ételeket ettek. Két hónap után megállapították: a kísérletben részt vevők vére olyan állapotba került, amely akár egy rákos megbetegedés patológiás első tünete is lehet.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Bár Hertel semmi konkrétat nem mondott - és később azt is visszavonta -, sikerült halálra rémítenie az embereket. A jelenlegi kutatások szerint a mikrohullámok nem elég erősek ahhoz, hogy módosítsák az ember DNS-ét, sőt ahhoz sem, hogy az ételt karcinogénné pirítsák. Potenciális rákkeltő hullámtartományban sem működnek (mint amilyen pl. a röntgensugár vagy az ultraibolya-sugárzás). A legjobb bizonyíték azonban, hogy a naphosszat a mikrohullámú sütők mellett dolgozók körében egyáltalán nem mutatható ki szignifikánsan több rákos megbetegedés.
2. Elektromosság, elektromos készülékek
A nagyfeszültség rákkeltő hatásával először Nancy Wertheimer és Ed Leeper tanulmánya foglalkozott, amely szerint kimutatható kapcsolat van a gyermekkori leukémia és a nagyfeszültségű vezetékek közelsége között. Az indokok szerint a nagyfeszültségű vezetékek ugyanolyan elektromágneses mezőt hoznak létre, mint a TV-készülékek, a monitorok és nagyjából minden elektromos készülék a házban.
A tanulmány legnagyobb problémája, hogy a Denver környéki területeket vizsgálva csak a távvezetékek közelsége és a leukémiás gyermekek száma volt a téma, a vezetékek által gerjesztett elektromágneses mező erőssége nem. Az azóta végzett tanulmányok egyike sem tudott összefüggést kimutatni az elektromágneses mezők erőssége és a rák kialakulásának valószínűsége között. (Viszont a tanulmány nem tért ki arra, hogy a távvezetékek közelében egészen alacsony jövedelmű családok éltek, melyek gyermekei rossz higiénés környezetben éltek és alig jártak orvoshoz.)
1. Fluor az ivóvízben
A fluorid a csontok és a fogak fejlődésében fontos ásványi anyag, ezért ivóvízzel vagy más módon történő bevitele alacsony koncentrációban kifejezetten kívánatos. Bevitele optimális mennyiség esetén kimutathatóan véd a fogszuvasodás ellen. Ugyanakkor akármerre is próbálkoztak ezzel a világ nagyvárosaiban az ellenzők tiltakozása az egekig csapott.
A legnagyobb őrület 1990-ban tört ki, amikor az amerikai National Toxicology Program patkányokon végzett kísérletei kimutatták, hogy van összefüggés a fluoridos ivóvíz és a csontrák kialakulásának veszélye közt. Bár ezt megelőzően és azóta is legalább 50 kutatás mutatta, ki, hogy nincs összefüggés a rák és a fluoridos ivóvíz között, a konspirációs elméletek híveit nem lehet arról lebeszélni arról, hogy ez mind csak puszta figyelemelterelés.