Pénzcentrum • 2011. március 21. 16:58
A legfrissebb hírek szerint kiszáll a svéd és a dán piacról a Lidl diszkontlánc.
Lapértesülések szerint a német diszkontlánc el akarja adni svéd és dán egységeit, mert nem sikerült nyereségessé tenni azokat. A Market trade magazin szerint a Lidl-nek nincs könnyű dolga a skandináv piacon. A Lidl 3 évvel ezelőtt vonult ki a norvég piacról, ahová négy évvel korábban lépett be.
Mindenkinek hazudott a Lidl? Tisztázni kell a dolgokat...KATTINTS!
A Progressive Newsletter információi szerint a Lidl Svédországban 2003 óta 470 millió dollárt (90 milliárd forint) fektetett be, de még mindig nem sikerült nyereségessé tennie hálózatát.
Magyarországon tarolnak a diszkontok
Egy néhány hónappal ezelőtti prognózis szerint a következő években fokozatosan
visszaszorulnak a kisboltok, a szupermarketek és a diszkontláncok
ellenben komoly növekedés előtt állnak. A Lidl és társai 10 év múlva a
kisebb településekre is betörhetnek.
A GfK Hungária tavaly őszi, a kereskedelem várható rövid-, közép- és hosszútávú
trendjeit vizsgáló felmérésében a kereskedelemben várható rövid-, közép-
és hosszútávú trendeket vizsgálta. Az eredmények alapján 2011-2020-ra
vonatkozóan több lehetséges "forgatókönyvet" vázolt fel, melyek közül az
egyik a jelenlegi trendek és gazdasági várakozások alapján egy normál
üzletmenetet feltételez.
A csatornák várható piaci részesedését vizsgálva elmondható, hogy a hipermarket csatorna piacrésze 2011-ben a 2010-es szinten marad, azaz várhatóan 23 százalékot tesz majd ki. A középtávú várakozás ugyanakkor az, hogy valamelyest nőhet a hipermarketek aránya, így 2015-re elérheti akár a 24 százalékos részesedést.
A szupermarketek piacán szintén növekedést prognosztizálnak a szakértők, hiszen ebben a csatornában több kereskedőlánc is terjeszkedő politikát folytat, így ennek a csatornának a piacrésze 2011-re 21 százalékra, míg 2015-re 22 százalékra nőhet.
Kisboltok helyett Lidl, Aldi, Penny Market
Az előrejelzések szerint jelentősebb piacrész növekedésre számíthat viszont a diszkont csatorna (ide tartozik például a Penny Market, az Aldi, vagy a Lidl), a 2009-ben elért 15,5 százalékot követően jövőre 17, 2015-re pedig akár a 20 százalékos piaci részesedést is elérheti.
Komolyabb változás még a kisboltok piacán várható, így a független kisboltok piacának csökkenése jótékonyan hat majd a láncba szerveződött kisboltok részesedésére. A nagykereskedelmi csatorna, a Cash&Carry áruházak részaránya továbbra is fokozatosan csökken majd a háztartások vásárlásaiban, így a jelenlegi 2 százalékról 2015-re 1 százalékra csökkenhet a piacrésze.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A drogériák szerepe stabil maradhat, az expanzióknak köszönhetően tehát megőrzi majd 3 százalékos piacrészét ez a csatorna.
Az ún. egyéb csatorna - ide tartoznak a piacok, mozgó árusok, benzinkutak, stb. - folyamatosan veszít szerepéből, a jelenlegi 9,5 százalékról 2015-re 7 százalékra szorulhat vissza.
"A
másik lehetséges forgatókönyv szerint hosszú távon, 2020-ig azonban
akár drasztikusabb változások is történhetnek, ennek viszont
előfeltétele, hogy további erős konszolidáció történjen a piacon,
például a kisbolt láncok esetében" - mondta el Kui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatás szektorának menedzsere.
Mi lesz 10 év múlva?
Így
elképzelhető, hogy az esetleges további boltnyitások ellenére a
hipermarket csatorna 2020-ban is stabil, 24 százalékos piacrésszel
rendelkezik majd. Ebben a forgatókönyvben a vásárlóerő közép- és hosszú
távú erősödésének köszönhetően megnő a szupermarketek piacrésze, és
2020-ra eléri a 25 százalékot.
A diszkontok pedig a nyugati példákat követve egyre inkább a kisebb településeken terjeszkednek majd, így piacrészük eléri a 27 százalékot. Ennek köszönhetően a kisbolt láncok és a függetlekisboltok (10% és 8%) visszaszorulnak, és az egyéb helyszínek szintén jelentősen veszítenek majd szerepükből (1%). (A felmérés még a hipermarket adó bevezetése előtt készült)