Pénzcentrum • 2011. március 21. 16:58
A legfrissebb hírek szerint kiszáll a svéd és a dán piacról a Lidl diszkontlánc.
Lapértesülések szerint a német diszkontlánc el akarja adni svéd és dán egységeit, mert nem sikerült nyereségessé tenni azokat. A Market trade magazin szerint a Lidl-nek nincs könnyű dolga a skandináv piacon. A Lidl 3 évvel ezelőtt vonult ki a norvég piacról, ahová négy évvel korábban lépett be.
Mindenkinek hazudott a Lidl? Tisztázni kell a dolgokat...KATTINTS!
A Progressive Newsletter információi szerint a Lidl Svédországban 2003 óta 470 millió dollárt (90 milliárd forint) fektetett be, de még mindig nem sikerült nyereségessé tennie hálózatát.
Magyarországon tarolnak a diszkontok
Egy néhány hónappal ezelőtti prognózis szerint a következő években fokozatosan
visszaszorulnak a kisboltok, a szupermarketek és a diszkontláncok
ellenben komoly növekedés előtt állnak. A Lidl és társai 10 év múlva a
kisebb településekre is betörhetnek.
A GfK Hungária tavaly őszi, a kereskedelem várható rövid-, közép- és hosszútávú
trendjeit vizsgáló felmérésében a kereskedelemben várható rövid-, közép-
és hosszútávú trendeket vizsgálta. Az eredmények alapján 2011-2020-ra
vonatkozóan több lehetséges "forgatókönyvet" vázolt fel, melyek közül az
egyik a jelenlegi trendek és gazdasági várakozások alapján egy normál
üzletmenetet feltételez.
A csatornák várható piaci részesedését vizsgálva elmondható, hogy a hipermarket csatorna piacrésze 2011-ben a 2010-es szinten marad, azaz várhatóan 23 százalékot tesz majd ki. A középtávú várakozás ugyanakkor az, hogy valamelyest nőhet a hipermarketek aránya, így 2015-re elérheti akár a 24 százalékos részesedést.
A szupermarketek piacán szintén növekedést prognosztizálnak a szakértők, hiszen ebben a csatornában több kereskedőlánc is terjeszkedő politikát folytat, így ennek a csatornának a piacrésze 2011-re 21 százalékra, míg 2015-re 22 százalékra nőhet.
Kisboltok helyett Lidl, Aldi, Penny Market
Az előrejelzések szerint jelentősebb piacrész növekedésre számíthat viszont a diszkont csatorna (ide tartozik például a Penny Market, az Aldi, vagy a Lidl), a 2009-ben elért 15,5 százalékot követően jövőre 17, 2015-re pedig akár a 20 százalékos piaci részesedést is elérheti.
Komolyabb változás még a kisboltok piacán várható, így a független kisboltok piacának csökkenése jótékonyan hat majd a láncba szerveződött kisboltok részesedésére. A nagykereskedelmi csatorna, a Cash&Carry áruházak részaránya továbbra is fokozatosan csökken majd a háztartások vásárlásaiban, így a jelenlegi 2 százalékról 2015-re 1 százalékra csökkenhet a piacrésze.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A drogériák szerepe stabil maradhat, az expanzióknak köszönhetően tehát megőrzi majd 3 százalékos piacrészét ez a csatorna.
Az ún. egyéb csatorna - ide tartoznak a piacok, mozgó árusok, benzinkutak, stb. - folyamatosan veszít szerepéből, a jelenlegi 9,5 százalékról 2015-re 7 százalékra szorulhat vissza.
"A
másik lehetséges forgatókönyv szerint hosszú távon, 2020-ig azonban
akár drasztikusabb változások is történhetnek, ennek viszont
előfeltétele, hogy további erős konszolidáció történjen a piacon,
például a kisbolt láncok esetében" - mondta el Kui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatás szektorának menedzsere.
Mi lesz 10 év múlva?
Így
elképzelhető, hogy az esetleges további boltnyitások ellenére a
hipermarket csatorna 2020-ban is stabil, 24 százalékos piacrésszel
rendelkezik majd. Ebben a forgatókönyvben a vásárlóerő közép- és hosszú
távú erősödésének köszönhetően megnő a szupermarketek piacrésze, és
2020-ra eléri a 25 százalékot.
A diszkontok pedig a nyugati példákat követve egyre inkább a kisebb településeken terjeszkednek majd, így piacrészük eléri a 27 százalékot. Ennek köszönhetően a kisbolt láncok és a függetlekisboltok (10% és 8%) visszaszorulnak, és az egyéb helyszínek szintén jelentősen veszítenek majd szerepükből (1%). (A felmérés még a hipermarket adó bevezetése előtt készült)