Pénzcentrum • 2009. április 14. 09:15
Az elmúlt évek során a reklámpiac jelentős tényezővé vált a direkt marketing (dm), bár a 2008-as összesített adatok még nem állnak rendelkezésre, 2007-ben 35 milliárd forintot tett ki a szektor bevétele. Probléma azonban a listabrókerség és a Robinson-listák jogszabályi tilalma.
A 2006-ban dm-re fordított 28,7 milliárd és a 2007-ben elköltött 35 milliárd forint a reklámpiac releváns szereplőjévé emeli a direkt marketinget, a szektor dinamikusan bővül. Ezt erősítette meg Hivatal Péter, a Direkt Marketing Szövetség elnöke az Újraosztódik-e a médiapiac? című konferencián. Az elnök a válság ellenére pozitívan tekint az idei év elé, és bár nem vár jelentős bővülést, a stagnálásban azért bizakodik.
Hivatal komoly gátnak nevezte a reklámpiac számára a jogszabályi környezetből fakadó egyes elemeket, mint amilyen az opt-in szabály alkalmazása. Eszerint nem elég, ha valaki arra irányuló óhaját fejezi ki, hogy nem kíván adott dm-cégtől küldeményeket fogadni, ehelyett a cégnek kell külön előzetes beleegyezést szereznie tevékenységéhez. Ez például az egy-egy küldeményhez mellékelt válaszboríték formájában történhet, ami viszont komoly költségterhet jelent a piaci szereplőknek.
Az elnök szerint káros, hogy a reklámtörvény nem engedélyezi a Robinson-listák összeállítását, amellyel a cégek egymás számára is elérhetővé tennék azon személyek adatait, akik nem kívánnak dm-küldeményeket fogadni. Ezáltal pedig elkerülhető volna a fogyasztók felesleges zaklatása és a küldemények elveszett költsége. Harmadik jelentős korlátozó tényezőként a listabrókerség tiltását emelte ki a szakember. Ez megakadályozza az adatbázisokkal való kereskedést, miáltal a kiterjedt fogyasztói adatbázisok összeállítása sem könnyű.