Pénzcentrum • 2012. november 13. 15:35
Jövőre már kizárólag a számviteli törvény előírásainak megfelelő javítási számla ellenében térítheti meg a biztosító a gépjárműben keletkezett kárt - derül ki a parlament által hétfőn elfogadott törvénymódosítási javaslatból. Az indítvány bevezette a gazdasági totálkár fogalmát.
A jelenleg hatályos szabályok is előírják, hogy a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét csak akkor térítheti meg a károsultnak a biztosító, ha a bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, és megfelel a számvitelről szóló törvény előírásainak. A mostani szabályozás azonban megengedi azt is, hogy a károsult ne nyújtson be számlát a javításról. Ebben az esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kár nettó összegét fizeti meg az autótulajdonosoknak.
Az elfogadott módosító javaslat bevezeti a gazdasági totálkár fogalmát. Erről abban az esetben beszélhetünk, ha a káresemény következtében sérült jármű megjavíttatása gazdaságilag nem racionális, mert a számlával igazolható javítási költségek elérnék vagy meghaladnák a kárkori érték (a jármű balesetkori forgalmi értéke) 80 százalékát. Amennyiben a gépjárműben keletkezett kár olyan mértékű, hogy lehetetlen megjavítani (műszaki totálkár) vagy gazdasági totálkár esetén a biztosító a kárkori érték legalább 80 százalékát köteles megtéríteni a károsultnak.
Az Országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottsága szerint a módosítás elsődleges célja az, hogy a szakmai szervezetek tapasztalatait is beépítve az állam hatékonyabban léphessen fel az illegális javítóműhelyekkel szemben. A bizottság meglátása szerint visszaszorítja a számla nélkül, olcsóbban, ám többnyire illegálisan és megkérdőjelezhető szakmai minőséggel dolgozó javítóműhelyeket az, hogy jövőre ténylegesen csak számla ellenében téríthetik meg a biztosítók a javítási költségeket. A szigorítás emellett azt is biztosítaná, hogy csak olyan járművek kerüljenek vissza a forgalomba, amelyeket igazolt szakmai kompetenciákkal rendelkező, legálisan működő, adófizető, bejelentett munkáltatókat foglalkoztató műhelyekben javítottak meg.
Becslések szerint megközelítően 40 ezerre tehető jelenleg Magyarországon a feketén dolgozó autójavító műhelyek száma. A sufniszervizek jelentős hasznot húznak abból, hogy a biztosítók számla nélkül is megfizetik a kárt, még akkor is, ha ebben az esetben csak az áfa nélküli összeget térítik meg.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az igazán nagy bevételt a szervizekben történő kisebb-nagyobb csalások, trükkök, illetve a színlelt káresemények hozzák a feketeműhelyek konyhájára. A számla alapján történő kárkifizetéssel sem lehet teljesen kiküszöbölni annak a lehetőségét például, hogy a szerviz eredeti alkatrészek beépítését tüntesse fel a bizonylaton, miközben utángyártott vagy bontott alkatrészt használ fel a javításkor. Biztosító társaságok tapasztalatai szerint nem ritka az olyan csalás sem, amikor sérült alkatrészeket szerelnek fel sértetlen járművekre, majd a kárkifizetés után egyszerűen visszaszerelik a járműre sértetlen elemeket.Leáldozik