Saját űrügynökséget épít Kapu Tibor: nemzetközi holdprogramban kaphatunk szerepet

Pénzcentrum • 2026. november 20. 13:56

Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa tavaly nyáron tért vissza a Nemzetközi Űrállomásról, ahol 25 hazai kísérletet hajtott végre. A kutatóűrhajós jelenleg a hazai űrügynökség felépítésén és a nemzeti űrstratégia megújításán dolgozik, amelyhez a HUNOR-program meghosszabbítása biztosítja az időkeretet. A tervek szerint jövő nyáron hivatalosan is megalakul az állandó magyar űrügynökség, miközben a magyar űrkutatás célkeresztjében már a Hold és a NASA Artemis-programjában való aktív részvétel áll - tudósított a Portfolio.

A 2025 nyarán lezajlott űrküldetést és az azt megelőző kétéves, rendkívül intenzív kiképzést követően Kapu Tibor éles váltást élt meg a hazatérése után. Míg az űrállomáson végzett kutatómunkában otthonosan mozgott – amit a NASA és a veterán űrhajósok elismerő visszajelzései is igazoltak –, a Földön egyszerre lett programigazgató és űrügynökség-építő. Gépészmérnökként korábban több iparágban, például az autó- és gyógyszeriparban is dolgozott, mielőtt a harmincas évei elején rátalált az igazi hivatására. Bár a jelenlegi, kevesebb mérnöki munkával és több stratégiai, illetve reprezentatív feladattal járó szerepkörökbe még bele kell tanulnia, a folyamatos nyilvános megjelenések társadalmi hasznát vitathatatlannak tartja.

Az űrszektor hazai intézményrendszere jelenleg jelentős átalakuláson megy keresztül. A HUNOR-programot, amely eredetileg tavaly év végén zárult volna, a rendelkezésre álló, korábban megszavazott költségkeretből – extra források bevonása nélkül – előbb egy, majd most újabb fél évvel meghosszabbítják. Erre az időre azért van szükség, hogy az új űrtörvény és a frissített űrstratégia magas minőségben készüljön el.

A technológia rohamléptekben fejlődik, így míg az öt évvel ezelőtti stratégiában például még nem szerepelt a mesterséges intelligencia űripari szerepe, ma már sorra nyerik az Európai Űrügynökség (ESA) projektjeit a magyar AI-cégek. A stratégiai és jogalkotási munkát a Tudományos és Technológiai Minisztériummal szoros együttműködésben végzik, a cél pedig az, hogy jövő nyárra felálljon az állandó magyar űrügynökség. Ezzel párhuzamosan lezajlott a HUNOR-program eddigi működésének kormányzati átvilágítása is, amely mindent rendben talált.

Az űrkutatásra fordított összegek kapcsán gyakran felmerülő kritikákra Kapu Tibor egyértelmű választ ad, hangsúlyozva, hogy a befektetett források a jövőben akár hatszorosan is megtérülhetnek. A Nemzetközi Űrállomáson elvégzett 25 kísérleten több mint 150 magyar kutató dolgozott, akik számára ez a misszió megnyitotta az utat a nemzetközi piac, a szabadalmak és a tudományos publikációk felé. Emellett a technológiatranszfer révén az űrbe szánt fejlesztések a Földön is komoly hasznot hajtanak. Kiváló példa erre a RANDAM nevű, mindössze 55 grammos magyar sugárzásmérő.

Az űrbe optimalizált apró, de rendkívül nagy tudású eszköz az egészségügyben vagy az atomerőművekben is hatalmas piaci potenciállal bír. Az űrkutatást szerinte a pártpolitikától mindenképpen el kell választani, de azt természetesnek tartja, hogy egy űrhajós fontos diplomáciai és tudománykommunikációs szerepet tölt be, hiszen ez is hozzájárul a modern, nem csupán összeszerelő üzemként funkcionáló Magyarország építéséhez.

JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A magyar űripar jövőbeli fókuszában a Hold és az oda irányuló missziók állnak. A NASA egyértelművé tette, hogy az Artemis-program keretében a 2028-ra tervezett emberes holdra szálláshoz, majd az azt követő bázisépítéshez további kísérletekre és technológiai megoldásokra van szüksége a partnerországoktól. Mivel a Földről rendkívül drága az anyagok szállítása, kulcsfontosságú lesz a helyi erőforrások hasznosítása.

A magyar kutatók ezen a téren komoly eséllyel indulnak, hiszen a sugárzásmérés mellett már dolgoznak azon is, hogyan lehetne infiltrációs és habosítási eljárással a holdi kőzetből, azaz a regolitból téglákat készíteni az ottani építkezésekhez. Az ehhez hasonló küldetéseket az űripar rakétatechnológiai forradalma is segíti, amelyben a SpaceX Starship űrhajója új korszakot nyit a teherszállításban, bár az emberes repüléseknél a Falcon 9 hordozórakéták még évekig meghatározóak maradnak.

Bár külföldről is kapott megkereséseket, Kapu Tibor egyelőre Magyarországon képzeli el a jövőjét. Személyes küldetéstudata a hazai űrszektor fejlesztéséhez köti, és jelenleg semmilyen más területtel nem szeretne foglalkozni. Hosszú távú víziója szerint 2040-re nemcsak az válik egyértelművé a világ számára, hogy a magyarok mely űrtechnológiai területeken kiemelkedőek, hanem addigra az ország már több űrhajóst is adhat a nemzetközi közösségnek, Magyarország pedig a holdi törekvések stabil, megkerülhetetlen szereplőjévé válhat.

Címkék:
tech, magyarország, technológia, tudomány, űrhajó, mesterséges intelligencia, hold, űr, űrkutatás, nasa, spacex,