Pénzcentrum • 2026. január 19. 21:02
Megjelent a legújabb, mértékadó elemzés az elmúlt év időjárásáról. A legfrissebb Berkeley Earth 2025-re vonatkozó klímajelentést Prof. Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK FFI Légkör- és Téradattudomány Tanszék tanszékvezetője elemezte.
A Berkeley Earth egy kaliforniai székhelyű nonprofit kutatószervezet, 2013 óta készít független elemzéseket a globális átlaghőmérséklet-változásokról. A 2025-ös globális átlaghőmérsékletről szóló jelentésükben arra a következtetésre jutottak, hogy 2025 volt a harmadik legmelegebb év a Földön 1850 óta. Ezt az évet csak 2024 és 2023 múlta felül. A Berkeley Earth elemzése 57 685 meteorológiai állomás 23 millió havi átlagos hőmérő-mérését ötvözi a hajók és bóják által gyűjtött mintegy 500 millió pillanatnyi óceáni hőmérséklet-megfigyeléssel. Az elmúlt 11 évben mind a 11 legmelegebb év megfigyelhető volt a műszeres feljegyzésekben, az elmúlt 3 évben pedig mind a 3 legmelegebb év szerepelt.
A Berkeley Earth statisztikailag is egyértelműen megerősíti a globális felmelegedés hosszú távú, döntően emberi tevékenység okozta tendenciáját. A 2023 és 2025 közötti időszakban tapasztalt kiugró melegedés mértéke extrém volt, ami a folyamat gyorsulására utalhat, hiszen ha a felmelegedés a korábbi évtizedek ütemében folytatódott volna, ennek a hőmérsékleti kiugrásnak kevesebb mint egy százalék esélye lett volna tisztán természetes okokból bekövetkezni.– mondta el Prof. Dr. Gál Tamás.
2025 folyamán a Föld felszínének 9,1%-án, beleértve a szárazföldi területek 10,6%-át és az óceáni területek 8,3%-át, lokálisan rekordmeleg éves átlagot mértek. Ezek a területek egybeestek számos nagyobb népesedési központtal. Becslések szerint 770 millió ember – a Föld lakosságának 8,5%-a – tapasztalt lokálisan rekordmeleg éves átlagot 2025-ben. A rekordmeleg által érintett legnagyobb népesedési központok 2025-ben többnyire Ázsiában voltak.
Európában is sűrűsödnek a szélsőségek
A sarkvidék jelentős melegedése miatt azonban a mérsékelt övben, így Európában is az időjárási szélsőségek erősödnek, ami a szokásosnál melegebb és hidegebb periódusok gyakori váltakozását eredményezi. Ez keltheti ugyan azt az érzetet, hogy talán hidegebb a tél, de ha az átlagokat tekintjük – különösen 2025 decembere esetén –, a melegedés ténye egyértelmű.
Bár 2025 végén visszatért a La Niña jelenség, amely globálisan hűtő hatású és megváltoztatja a légköri áramlásokat, ez legfeljebb átmeneti, regionális hidegebb periódusokat okozhatott, de az év egészét tekintve a Föld egyetlen pontján sem mértek rekordhideg éves átlagot. A hótakaróval és a hideggel kapcsolatos szubjektív észlelések ellenére a jelentés globálisan inkább a jég és hó visszaszorulását említi, ami a felszín sugárzáselnyelésének növekedésével tovább gyorsítja a melegedési folyamatokat – mutatott rá a szakértő.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Több légkondicionálást igénylő forró nap, kevesebb eső a Dél-Alföldön
A Szegedi Tudományegyetem Légkör- és Téradattudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a Dél-Alföldre vonatkozó adatok vizsgálata során is a globális folyamatokhoz illeszkedő tendenciákat ismert fel.
A szegedi mérések a Dél-Alföldön is a globális tendenciákhoz illeszkedő, az átlagosnál jóval melegebb évet mutattak 2025-ben. A város külterületén az éves középhőmérséklet közel egy fokkal haladta meg a sokéves átlagot, a belterületen pedig még ennél is magasabb, 13,81 Celsius-fokos értéket regisztráltak, miközben a nyári hőhullámok során a maximumok megközelítették, illetve a külterületen el is érték a 39 Celsius-fokot, és jelentősen megnőtt a légkondicionálást igénylő hűtési napok száma. A városi hősziget-effektus jelentős többletterhelését kiválóan szemlélteti, hogy míg a külterületen mindössze 4, addig a sűrűn beépített belvárosban 32 trópusi éjszakát regisztráltak, amikor a hőmérséklet még hajnalra sem csökkent 20 fok alá. A térségben tapasztalható legkritikusabb probléma a hőmérséklet emelkedése mellett a csapadék drasztikus hiánya volt, hiszen az éves mennyiség alig érte el a sokéves átlag 60-67 százalékát. Ez különösen a nyári hónapokban jelentett súlyos aszályt; a – klimatológiailag legcsapadékosabb hónapunknak számító – júniusi eső például szinte teljesen elmaradt a térségben, ami több szempontból is válságos helyzetet teremtett. A csapadékhiány mellé tartós légköri aszály is társult, az átlagosnál jóval alacsonyabb relatív nedvességtartalommal, ami tovább gyorsította a kiszáradást – hangsúlyozta Gál Tamás.
Fókuszban a klíma az SZTE-n: vizsgálatok, adatgyűjtés, kutatás, oktatás
Az SZTE TTIK FFI Légkör- és Téradattudomány Tanszéke, ahogy a jelen elemzés is mutatja, folyamatosan monitorozza a helyi klímát, a városi hősziget jelenségét és a csapadékviszonyokat, rendszeresen összevetve azokat a globális trendekkel. A hallgatók tanulmányaik során közvetlenül találkozhatnak ezekkel a valós idejű meteorológiai adatsorokkal, és azok feldolgozásán keresztül sajátíthatják el az éghajlatváltozás vizsgálatának korszerű módszertanát, így nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban, valós adatok elemzésével is aktívan részt vesznek a tudományos munkában és a klímaváltozás helyi hatásainak feltérképezésében. Az egyetem a probléma komplexitását felismerve létrehozta a Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoportot (IKIKK), amely a különböző karokon – a jogtól az orvostudományig – zajló, eddig elszigetelt kutatások szinergiáit aknázza ki a hatékonyabb megoldások érdekében. Erre a tudásbázisra épít a „Klímakihívások Döntéshozatali Támogatása” projekt terv, amely közvetlen párbeszédet és együttműködési mechanizmust tervez kialakítani a Csongrád-Csanád vármegyei döntéshozókkal, hogy a feltérképezett helyi problémákra tudományosan megalapozott, gyakorlati válaszok születhessenek. Ezen kezdeményezések révén az SZTE nemcsak vizsgálja a folyamatokat, hanem aktív szereplőként, a harmadik missziós célokkal összhangban segíti elő a térség adaptációját és a klímaváltozás hatásainak mérséklését.