Pénzcentrum • 2025. január 29. 12:03
A Sophos megbízásából készített regionális felmérés szerint a magyar internetezők 97%-a legalább egyféle online védelmet használ. A leggyakoribb módszerek közé tartoznak az erős jelszavak és az antivírus szoftverek. Azonban csak minden negyedik aktív internethasználó említi a munkahelyi képzést az online fenyegetésekkel kapcsolatos ismeretek forrásaként. Ez arra utal, hogy a cégek még mindig alábecsülik az oktatás szerepét a hatékony kiberbiztonsági stratégia részeként.
Miközben a legtöbb magyar jelentős online biztonsági intézkedéseket alkalmaz, a Sophos felmérés részletes eredményei aggasztó hiányosságokat tárnak fel a napi kiberbiztonsági gyakorlatokban. Csak a válaszadók 25%-a ellenőrzi az üzenetek vagy e-mailek küldőjének hitelességét, és mindössze 31%-uk tartja naprakészen magát a kiberfenyegetésekről szóló információkkal kapcsolatban.
A lengyel, cseh és magyar internetezők körében végzett felmérés rávilágít arra is, hogy a felhasználók körében alacsony a jelszókezelők népszerűsége.
Milyen kiberhigiéniai intézkedéseket követnek az internetezők?
A magyar internetezők körében a leggyakrabban használt online védelmi módszer az erős jelszavak használata, ami a válaszadók 77%-át érinti. Több mint a felük (58%) használ antivírus szoftvert. Egyéb népszerű intézkedések közé tartozik a nyilvános Wi-Fi hálózatokhoz való csatlakozás elkerülése (32%). A csehekkel és a lengyelekkel összehasonlítva a magyarok kevésbé valószínű, hogy többtényezős hitelesítést alkalmaznak, mindössze 42%-uk használja ezt a módszert.
Chester Wisniewski, a Sophos technológiai igazgatója így magyarázza: „Az erős jelszavak széles körű használata pozitív jel, de tekintettel a jelszóerősség szubjektív természetére, érdemes emlékeztetni a felhasználókat arra, hogy a biztonságos jelszavaknak legalább 12 karakterből kell állniuk, beleértve a nagy- és kisbetűket, számokat és speciális szimbólumokat. Figyelemre méltó, hogy a magyaar válaszadók kevesebb mint fele használ többtényezős hitelesítést. Ez a módszer jelentősen növeli az online biztonságot és megnehezíti a kiberbűnözők számára a felhasználói erőforrások elérését.”
Információforrások a kiberfenyegetésekről
A magyar internetezők leggyakrabban a hagyományos médiából, például rádióból, televízióból és híroldalakból szereznek tudomást az online fenyegetésekről (57%). Több mint felük (54%) figyel az intézmények, például bankok által közzétett figyelmeztetésekre, míg 47%-uk a közösségi médiában keres információkat. A család és a barátok is jelentős szerepet játszanak, a válaszadók 42%-a említi őket forrásként. Lengyelországban ezek a források még népszerűbbek, mindegyik körülbelül 70%-os válaszaránnyal. Eközben a csehek leggyakrabban a bankok és egyéb intézmények figyelmeztetéseire támaszkodnak, amit a válaszadók 58%-a jelzett.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a pénzügyi intézmények és a hagyományos média megbízható információforrásaiba vetett bizalom továbbra is magas. Azonban a magyar alkalmazottak viszonylag alacsony százaléka, akik munkahelyi képzés során szereznek kiberbiztonsági ismereteket – mindössze 25% az aktív válaszadók közül – riasztó. Ezt a hiányosságot azonnal kezelniük kell a munkaadóknak. Az alkalmazottak oktatása a digitális fenyegetésekről minden szervezet biztonsági stratégiájának sarokköve, különösen azok számára, akik online tárolják adataikat. Mind a magáncégeknek, mind az állami intézményeknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük erre a területre
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- fogalmazott Chester Wisniewski.
Számítógépek, okostelefonok és az internetes dolgok
A magyar internetezők elsősorban a személyi számítógépeket (79%) és az okostelefonokat (72%) védik. Sokkal kevesebb figyelmet fordítanak a táblagépekre (23%) és más internetkapcsolattal rendelkező eszközökre, mint például az okos TV-kre és játékkonzolokra. Ezzel szemben a lengyelek és a csehek az okostelefonok, a személyi számítógépek és a táblagépek védelmét helyezik előtérbe ebben a sorrendben.
"Örvendetes, hogy a magyarok komolyan veszik mind a számítógépek, mind az okostelefonok védelmét. Ez különösen fontos, mivel az elmúlt évtizedben a mobiltelefonok kulcsfontosságú eszközökké váltak az online bankolás és vásárlás terén. Ugyanakkor figyelmet érdemel a háztartásokban található egyre több internetkapcsolattal rendelkező eszköz. A televíziók, set-top boxok vagy okos otthoni vezérlőpanelek – ha nem biztosítják őket – a kiberbűnözők számára kapuként szolgálhatnak. Az összes okos otthoni eszköz és azok dedikált alkalmazásainak rendszeres frissítése kulcsfontosságú. Ez minimalizálja a kockázatokat azáltal, hogy a gyártók által azonosított sebezhetőségeket kezeli" – hangsúlyozza Chester Wisniewski.
A Sophos felmérése azt mutatja, hogy bár a magyarok tisztában vannak az online fenyegetésekkel, van még hová fejlődni olyan területeken, mint a többtényezős hitelesítés gyakoribb használata, a kiberbiztonsági frissítések rendszeres nyomon követése és a munkahelyi oktatás. Az is elengedhetetlen, hogy kövessük az alapvető online biztonsági szabályokat, például a szoftverek és alkalmazások rendszeres frissítését.