Pénzcentrum • 2023. október 22. 13:03
A 2022-es népszámlálási kérdőívbe több olyan kérdés is került, mely a korábbi években még nem volt téma. Az egyik ilyen új kérdés a válaszadók digitális jártasságáról gyűjtött információt. A Pénzcentrum friss elemzésében azzal foglalkoztunk, hogy áll az ország digitális jártasság terén, mely országrészek a legelmaradottabbak, valamint hogy mekkora a különbség fiatalok és idősek között. A friss számok alapján óriási szakadék tátong egyes társadalmi csoportok között.
Lassan egy éve, hogy befejeződött a 2022-es Népszámlálás online kitöltése, azóta pedig nyilvánosságra is hozta az adatsorokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ebből rengeteg információ kiderült Magyarországról és a hazai településekről, lakosságról. Tavaly először mérték fel a lakosság digitális jártasságát is, most ezt az adatsort elemeztük. A statisztikák azt mutatják: a lakosság 16,4 százaléka semmilyen digitális tevékenységet nem végez.
Magyarországon a friss, 2022-es népszámlálási adatok alapján magas szintű digitális tevékenységet csak a lakosság 8,7 százaléka végez, és középszintűt is 41,5 százalék, együttesen a lakosság fele. Azonban minden hatodik magyar egyáltalán nem végez digitális tevékenységet. A fővárosban kisebb a digitális világtól elzárkózók aránya: 10 és fél százalék. Magas szintű digitális tevékenységet is jóval többen, a válaszadók 15 és fél százaléka végez Budapesten:
Ha megvizsgáljuk korcsoportonként, hogy az adott életkori sávhoz tartozó válaszadók közül arányaiban mennyien nem végeznek egyáltalán digitális tevékenységet, azt láthatjuk, hogy az életkor emelkedésével drasztikusan nő az arányuk. Amíg a 15-24 évesek korosztályában mindössze 1,9 százalék a digitális tevékenységet nem végzők aránya, addig a 65 felettiek körében 52,6 százalék.
A végzettség tekintetében is óriási különbségek mutatkoznak. Bár az nem meglepő, hogy minél magasabb a válaszadók végzettsége, összességében annál nagyobb a digitális tevékenységzők aránya közöttük, viszont amíg az egyetemet, főiskolát végzettek körében a digitalis világnak csak a válaszadók 3,7 százaléka nem része, addig a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők esetében már 37,4 százalék az arány:
Hogyha megyei bontásban vizsgáljuk az adatokat, láthatjuk, hogy Budapest és Pest megye nagyon felhúzhatják az országos átlagot. Azokban a megyékben, ahol a legnagyobb digitális tevékenységet nem végzők aránya, eléri a 20 százalékot is. Vagyis minden ötödik lakos nem része a digitális társadalomnak:
Nem is csoda, hogy településszinten is Budapest jár az élen, ha magas szintű digitális tevékenység folytatásáról van szó. Mivel az adatok településszinten is elérhetők, a mélyére ástunk, hogy hol laknak nagy arányban digitális jártasságban élen járó lakosok. A TOP30-as listába főként fővárosi kerületek kerültek, illetve nagy arányban képviseltetik magukat agglomerációs települések is:
Kivételt képez viszont például a borsodi Tornakápolna. Ez a néhány fős, rejtélyes törpefalu már rengeteg elemzésükben felbukkant, illetve a CashTag egyik epizódjában még el is látogattunk ide:
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Tornakápolnán kívül felkerült a toplistára még Sénye, Bakonykúti és Balatonhenye is, melyek nem tekinthetők egyáltalán agglomerációs településnek. Még az is lehetséges, hogy a pandémia alatt bekövetkezett karanténhatás, illetve az azóta elterjedt távmunka eredménye, hogy ilyen pici falvakban ilyen nagy a magas szintű digitális tevékenységet végzők aránya.
Mi fán terem a digitális jártasság?
A KSH 2022-ben végzett népszámlálása új témakörként járta körül a magyar lakosság digitális jártasságát. A honlapon található tájékoztatás szerint "a világban való eligazodáshoz, a munkaerőpiaci érvényesüléshez az iskolai végzettség mellett napjainkban elengedhetetlen a digitális eszközök, az internet kínálta lehetőségek használatának képessége", ezért az új kérdés a válaszadók digitális jártasságáról gyűjtött információt.
A kérdés úgy szólt: Kérjük, jelölje be az összes digitális tevékenységet, amelyet rendszeresen végez! Válaszként pedig az alábbiak közül lehetett megjelölni egy vagy több lehetőséget:
- interneten olvas, videót néz, játszik, vagy információt keres
- interneten keresztül kommunikál (pl. em-mail, üzenetküldő program, videóhívás segítségével)
- online vásárol vagy intéz ügyet (pl. Ügyfélkapu, netbankon, webshopon keresztül)
- szöveg-, táblázat-, videó- vagy képszerkesztő programot használ
- önállóan megoldja a technikai jellegű problémákat (pl. program újratelepítés, internetkapcsolat ellenőrzése)
- biztonsági másolatot készít külső tárolóegységre vagy internetes tárhelyre
- adatbázis-kezelő, grafikai, építészeti tervező vagy más, összetett tudást igénylő programot használ
- programnyelven programoz (pl. Java, SQL, PHP, C#), vagy informatikai hálózatot épít, szervert, alkalmazást fejleszt, üzemeltet vagy felügyel
- nem végez ilyen tevékenységet
Ezek alapján a válaszok alapján értékelték a KSH munkatársai, hogy a válaszadók közül ki tartozik a magas szintű, a középszintű, vagy az alacsonyszintű digitális tevékenységet végző kategóriába, illetve azok közé, akik nem végeznek digitális tevékenységet. 2023-ban már a csapból is az folyik, hogy a digitalizációé a jövő, egy évtized alatt óriási volt a fejlődés e téren, és ez tovább folytatódhat. A mesterséges intelligencia technológia hajnalán nem lehet kérdés, hogy a digitalizáció előbb-utóbb mindenkit elér majd, erre pedig társadalmi és egyéni szinten is fel kell készülni.