Pénzcentrum • 2023. április 14. 14:58
A magyar kormány 2024-től kezdődően tervezi bevezetni a BIM (épületinformációs modellezés) rendszerek alkalmazásának szabályait a nagyértékű állami beruházásoknál, így komoly érdeklődés kísérte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tavaszi szakmai konferenciáját a változásokról. De mi az a BIM és miért olyan fontos, hogy a hazai építőipar szereplői egyre szélesebb körben alkalmazzák? A PlanRadar szakértőinek friss bejegyzéséből kiderül.
"Korszakváltás van az építőiparban, melynek a hazai építőipar a küszöbén áll” – fogalmazott Koji László, az ÉVOSZ elnöke a a szakmai konferencián. Az igényes megrendelők új elvárásokat fogalmaznak meg, ami a fenntartható, körforgásos, innovatív, energiatakarékos, zöld és környezetbarát jelzőkkel írható körül. A változó igények kiszolgálásának összetett eszközrendszerében fontos szerepe van a digitalizációnak, azon belül a BIM technológia minél szélesebb körű alkalmazásának. De mi az a BIM?
A rövid válasz szerint a BIM modellezési megoldás, amely egységes, jól áttekinthető, 3D-s rendszerben, valós időben kezeli és meg is jeleníti az építményekkel kapcsolatos összes fontos tervezési, kivitelezési, fenntartási információt, amivel a projektek résztvevői jelentős időt és pénz takarítanak meg. A PlanRadar blogbejegyzésének szerzői részletesen is bemutatták, hogy a BIM miként támogatja ezt a három munkafolyamatot.
Tervezés
Kezdetben elkészül az épület 3D-s modellje az összes tervvel, szelvénnyel és nézettel. Egy speciális tervező beviszi a modellt egy programba, amely kiszámítja az építendő objektum összes elemének paramétereit. A kiterjedt adatbázisból elérhető az összes munkarajz, specifikáció, a jövőbeli munkák mennyiségére vonatkozó információk és a projekt teljes költsége. A tervezési szakaszban megbecsülik a gépészeti és energiahálózatok, a hőveszteségek és a természetes fény mértékét is, figyelembe véve a terep, a domborzat, a talaj stb. jellemzőit.
Az épület kezdeti információs modellje logisztikai adatokkal egészül ki, amelyek meghatározzák az anyagok szállítási idejét és a legjobb lehetőségeket. A BIM modellezés lehetővé teszi a szociális infrastruktúra és a közlekedési hálózatok megtervezését is az épület környékén. A végső tervezési szakaszban részletes munkaterv és ütemterv készül a megvalósításhoz, amelyben meghatározzák a munkálatokhoz szükséges berendezések és erőforrások mennyiségét.
Kivitelezés
Ebben a szakaszban a BIM lehetővé teszi a kivitelezés állapotának és előrehaladásának nyomon követését, a pénzeszközök felhasználását, a költségvetés alakulását. A BIM valós időben nyújt információt az összes vezetői döntésről, változásról.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Épületek fenntartása, ingatlankezelés
Az építkezés befejezése után az információs modell speciális érzékelők segítségével folytatja a tényleges adatok gyűjtését az épületről, annak működéséről és előrejelzi a lehetséges vészhelyzeteket. A BIM segíti a nyilvántartások összeállítását a berendezésekről, támogatja a garanciális kötelezettségek ellenőrzését, az erőforrások hatékony felhasználását. A modellezés hasznos lehet az ingatlankezelésben is: lehetővé teszi a helyiségek bérleti szerződéseinek és díjfizetésének nyomon követését, a javítási munkálatok tervezését, a kapcsolattartást a különböző hatóságokkal. A rendszer a kezelői értékelések, a műszaki auditok elkészítését, az objektumok fejlesztésének tervezését is támogatja
Egy kis történelem
A BIM alapötlete az 1970-es évekre nyúlik vissza. Az „épületmodell” kifejezést először 1985-ben Simon Ruffle, majd később Robert Eisch, a Heathrow repülőtér felújításához használt szoftver fejlesztője, használta. Az „épületinformációs modell” fogalma mai jelentésében először G. A. van Nederwin és F. P. Tolman „Modeling multiple views on buildings” című cikkében jelent meg. A kifejezés 2002-ben kezdett elterjedni, mára fogalommá vált az építőiparban.