Pénzcentrum • 2026. július 17. 15:24
Miközben a májusi árcsökkenés után júniusban ismét emelkedtek a lakásárak Magyarországon, a panellakások ezúttal lemaradtak a drágulási versenyben – derül ki egy friss összesítésből. A fő kérdés, hogy valóban véget ért-e a panelőrület vagy csak átmeneti megtorpanásról van szó.
Az előző két évben a panellakások nagyon népszerűek lettek a lakásvásárlók körében, miután az alacsonyabb fenntartási költségek és a jó közlekedési infrastruktúra mellett akkoriban kedvezőbb vételár jellemezte ezt az ingatlantípust. Mindez ideális volt az elsőlakás-vásárlóknak, de a bérleti díjakhoz viszonyított kedvezőbb vételár miatt a befektetők is előszeretettel keresték ezt a lakástípust. 2024 közepe óta mindössze néhány olyan hónap volt, amikor áremelkedés szempontjából nem a panelek teljesítettek a legjobban. Az elmúlt másfél-két év rendkívüli panelár-emelkedése azonban idén érezhetően veszített a lendületéből – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
A májusi árcsökkenést követően júniusban országosan több mint 1,8, Budapesten pedig 2 százalékkal emelkedtek a hirdetési árak, de a növekedést ezúttal nem a panelek húzták. A panellakások átlagosan mindössze 0,8 százalékkal drágultak, miközben a téglalakások és a családi házak ára egyaránt 1,9 százalékkal nőtt. Év eleje óta a panelárak gyakorlatilag stagnálnak, és február óta kisebb visszaesések is többször előfordultak.
Éves összevetésben ugyanakkor továbbra is a panellakások áremelkedése a legmagasabb. Egy átlagos panel ma 15 százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt, míg a családi házak ára 11, a téglalakásoké 10 százalékkal emelkedett. A fővárosban egy panellakás átlagos hirdetési négyzetméterára júniusban 1,26 millió forint, az átlagos vételár pedig 69 millió forint volt – tette hozzá Futó Péter.
Hol, mennyibe kerül egy lakótelepi lakás?
A budapesti kerületek között továbbra is jelentősek a különbségek. A legdrágább paneles városrész a XI. kerület, ahol átlagosan 1,52 millió forintot kérnek egy négyzetméterért. Ezt követi a XIII. kerület (1,43 millió Ft/m²), majd a XIV. kerület (1,31 millió Ft/m²). A legkedvezőbb árakkal a XXI., XX. és XVIII. kerületekben lehet találkozni, ahol 1,11–1,14 millió forint körül alakul az átlagos négyzetméterár.
A fővároson belül az árváltozásokban is jelentős különbségek látszanak. Míg a peremkerületekben – XV., XVII., XX., XXII. - a legutóbbi negyedévben is enyhén felfelé mentek az árak, addig a többi kerületben stagnált vagy enyhén csökkent a panelek átlagára, vagyis a drágább városrészekben már óvatosabban vásárolnak a vevők – mondta Futó Péter.
Vidéken Debrecen a panelpiac csúcstartója, ott 1,06 millió forint az átlagos hirdetési négyzetméterár, a megyeszékhelyek közül egyedüliként átlépve az egymilliós határt, jóllehet a kisebb városok közül Siófokon is millió fölötti hirdetési négyzetméterárakra kell számítani.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A 900 ezer és 1 millió közti ársávba befért Székesfehérvár (980 ezer Ft/m2), Szeged (951 ezer Ft/m2), Veszprém (941 ezer Ft/m2), Pécs (940 ezer Ft/m2) és Győr (922 ezer Ft/m2). Ami a legolcsóbb megyeszékhelyeket illeti, Salgótarján (374 ezer Ft/m2), Békéscsaba (547 ezer Ft/m2) és Miskolc (651 ezer Ft/m2) zárja a sort.
Mindez azt jelenti, hogy aki ma egy átlagos méretű, 50 négyzetméteres, kétszobás panellakást venne, annak vidéken jellemzően 20–50 millió forinttal, míg Budapesten 55–75 millió forinttal érdemes számolnia.
A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogy a panelek most csak kifújták magukat, vagy valóban lezárult az elmúlt évek látványos árrobbanása. Az alacsonyabb kereslet és a tavalyi magas bázis alapján inkább az utóbbira utalnak a piaci jelek.