Pénzcentrum • 2025. december 21. 20:00
A karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnep, melyhez rengeteg vallásos hagyomány és népszokás is kapcsolódik. Az adventi időszakban a karácsonyra készülődtünk, Szent Adrás, Szent Borbála napja és Luca napja is fontos ünnepek, amelyek a karácsonyt megelőzik, arra készítenek fel. A karácsonyi ünneplés a szentestével, karácsony vigíliájával kezdődik, amikor egykor virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak. Karácsonykor ma is Jézus Krisztus születésére emlékezik a keresztény világ, és azon túl is sok család számára világszerte a karácsony a szeretet, az öröm, a békesség és az otthon ünnepe.
A karácsony az egyik legfontosabb keresztény ünnep, ugyanakkor a vallási hagyományokon túlmutat a mai ünnep jelentősége. Az év végét lezáró nagy családi ünnep a karácsony, amikor lehetőség van ritkán látott szereteinkkel is találkozni, minőségi időt együtt tölteni, pihenni és visszatekinteni az elmúlt évre. Cikkünk a Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyagának felhasználásával készült.
Mikor van karácsony?
A karácsonyt a nyugati kereszténység december 25-én, a Julián-naptárt használó keleti keresztény egyház pedig január 7-én tartja. A kereszténységnek a húsvét után ez a második legnagyobb ünnepe, miközben a karácsony gyakorlatilag a legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe a szeretetnek, az örömnek, a békének, a családnak és az otthonnak.
A keresztény világ ezen a napon Jézus Krisztus születésére emlékezik, aki Szűz Máriától született Betlehemben. Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, de a Julián-naptár késése miatt ez a Gergely-naptár szerint január 7-ére esik.)
Mi a karácsony jelentése?
A karácsony latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini, jelentése az Úr születése. A magyar karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenév. E szóval a magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet.
A magyarban él a "két karácsony" kifejezés is: a "nagykarácsony" december 25., karácsony napja, a "kiskarácsony" pedig újév napja, január 1-je a hagyományok szerint.
A karácsonyi ünnepkör
Karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (Úrjövet), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. Ezekhez tartoznak fontosabb ünnepnapok, mint Szent András napja, melyhez az advent kezdetét kötik; Miklós-nap, vagyis a Mikulás; Szent Borbála napja, vagy éppen a Luca-nap. Ezekhez a napokhoz más-más ünnepváró szokások kapcsolódnak, melyek egyaránt alapulnak keresztény hagyományokon, és népszokásokon.
A karácsonyi ünneplés a szentestével, karácsony vigíliájával kezdődik, amelyen régen virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (azaz az Ige) örök születését, a pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise mindezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli. A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus édesanyjával, Máriával és nevelőapjával, Szent Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be. A protestáns egyházak karácsonya puritánabb, templomaikat ekkor sem díszítik fel.
Honnan ered a karácsonyfa állítás szokása?
A karácsonyfa-állítás a 17. századtól német területekről terjedt el. Eredetileg a germán és kelta népek szokása volt a téli napforduló idején örökzöld ágakat bevinni a házba, ezzel űzve el a telet, az ártó szellemeket, a sötétséget. Ez a szokás később összekapcsolódott a keresztény szokásokkal, majd a feldíszített fa a protestáns keresztényeknél terjedt el először.
Magyarországon csak a 19. századtól terjed el ez a szokás, és kifejezetten magyar hagyomány lett a fákat szaloncukorcukorral díszíteni. Egykor gyertyával is díszítették a fákat, ma azonban már sokkal inkább elterjedt az elektromos fényfüzér és a díszek is sokfélévé váltak. Azt gondolhatnánk, hogy a világon mindenhol december 24-én szokás feldíszíteni a fát, pedig ez is helyi jellemző, nem minden országban csinálják így. Mivel azonban a magyarok körében élt egy olyan hagyomány, hogy a fát is a Kisjézus hozza, hazánkban csak december 24-től vízkeresztig díszíti a lakásokat a karácsonyfa.
Karácsonyi szokások
A hagyományos magyar paraszti kultúrában a karácsonyi népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték és a kántálás. A mai szokásaink pedig annyira hozzátartoznak a karácsonyhoz, hogy nehezen ismerjük fel bennük a hagyományt: ilyen például a karácsonyi menüsor. Rengeteg család fogyaszt ilyenkor halételeket, leggyakrabban halászlét, sütnek vagy vásárolnak bejglit, esznek mákos ételeket, valamint töltött káposztát ünnepi fogásként.
Az ünnep jórészt a családi összejöveteleken túl az ajándékozásról is szól, akik pedig nem tudnak egymással találkozni, azok is boldog karácsonyt, kellemes ünnepeket kívánnak szeretteiknek képeslapon, telefonon, vagy üzenetben. A szokások családonként változhatnak: vannak, akik karácsonyi sétát tesznek; mások együtt énekelnek; egyesek társasjátékoznak; sokan pedig csak esznek-isznak és beszélgetéssel töltik az időt. Egyes szokásokat a családból hozunk, míg másokat véletlen vettünk fel, vagy tudatosan alakítottuk ki és következetesen ragaszkodunk hozzájuk. Érdemes lehet elgondolkdni az ünnepek alatt, milyen szokásokból tevődik össze a saját karácsonyunk, mennyire szeretjük a mostani szokásainkat és milyen új szokásokkal tehetnénk örömtelibbé az ünnepeket.