Telex • 2024. január 19. 09:20
Magyarországon a 2022-es népszámlálás alapján 217 945 külföldi állampolgár él, ebből 98 262-en a fővárosban, a többi 119 683 ember pedig valamilyen vidéki településen - írja a Telex. A külföldi állampolgárok számának jelentős növekedésében az ukrán nemzetiségűek tömeges megjelenése is szerepet játszott: 2011-ben a számuk még csak 12 ezer volt, 2022-ben már a legnépesebb nemzetiségként jelent meg a statisztikában. Az északkeleti szomszédból való beköltözés már a háború előtt is megfigyelhető volt a kékgalléros munkavállalók megjelenésével. A háború kitörése után pedig a menekültek nagy számmal jelentek meg hazánkban is, írják.
A szomszédos országok állampolgárai mellett a németek és a kínaiak jelentek meg még jelentős számban Magyarországon az elmúlt 10 évben, habár egészen eltérő földrajzi elhelyezkedéssel. Míg az Ázsiából, Franciaországból, Olaszországból és Törökországból érkezők sokkal inkább a fővárosban, addig a németek, románok, szlovákok, osztrákok, szerbek, illetve a hollandok a Budapesten kívüli területeken telepedtek le, írja a lap.
Jellemző, hogy a határmentiség is befolyásolja ezt, ugyanis északon, három vármegyében is (Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén) a szlovákok vannak a legtöbben, míg délkeleten a románok, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig az ukránok. Utóbbiak azonban nem korlátozódnak erre a térségre, más területeken is jelentős számban vannak jelen, főleg olyan területeken, ahol az ipari termelés még jelentős kékgalléros munkaerőt igényel.
Az ország délnyugati (Balaton környéki) részén a németek túlsúlya jellemző: a német, holland és belga emberek körében ugyanis egyre népszerűbb célországnak számít Magyarország, azon belül is a Dél-dunántúli régió, a vidéki környezet szépsége, érintetlensége, szabadsága és az itteni élet nyugalmas volta miatt. Kezdetben még csak második otthonként vásároltak fel kisebb településeken a német (vagy akár a magyar nagyvárosi) lakásárakhoz képest rendkívül alacsony értékűnek számító ingatlanokat, de egyre többen élnek itt életvitelszerűen is. Körükben felülreprezentáltak az idősebbek, akik a nyugati nyugdíjukból nagyon magas életszínvonalat tudnak biztosítani.
A dél-dunántúli német–holland–belga sűrűsödés főként a Baranya és Somogy vármegyék határterületén található Zselic dombságon, illetve a Balaton térségében található. Nem véletlenül, hiszen ezekre a tájakra a páratlan szépségük mellett az aprófalvas településszerkezet jellemző, ez alkalmas célterületté teszi őket a Nyugatról a vidéki idillbe vágyakozók számára. A jelenség súlyát mutatja, hogy a tudomány több képviselője is elkezdett vele foglalkozni, a Baranyai-hegyhát viszonylatában Máté Éva és Pirisi Gábor már 2019-ben megjelent tanulmányukban vizsgálták, illetve az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének doktorandusza, a Belgiumból származó Siel Defrancq készülő doktori dolgozatát is ebben a témában írja.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A másik két nagy sűrűsödési gócpont Mosonmagyaróvártól északra és Borsod vármegye határ menti részében található, itt a szlovák nemzetiségűek nagy fokú jelenléte figyelhető meg. Előbbi esetében Pozsony, utóbbinál pedig Kassa közelsége az, ami ezt a folyamatot az utóbbi időben felerősítette, hiszen ezeken a területeken az északi szomszédunk említett nagyvárosai könnyebben elérhetők, mint Győr vagy Miskolc. A vidéken viszonylag olcsó ingatlanárak (és a szlovák euró), illetve a schengeni átjárhatóság miatt északi szomszédainknak egyre inkább megéri Magyarországra költözniük, ezzel is kiszélesíteni a két szlovák nagyváros agglomerációs gyűrűjét. A jelenség kapcsán már a xenofób hangok is megjelentek, amikor a Bezenyén épülő lakópark ellen a helyiek aláírásgyűjtésbe kezdtek. Rajkán viszont már a Pozsonyba ingázók lobbija is megjelent az odajáró buszjárat menetrend-változásával kapcsolatban - írja a lap.