Koós Anna • 2021. szeptember 11. 07:02
Amíg nagyon sokáig az volt a jellemző, hogy a falvak, kistelepülések lakossága a városokba áramlott, az utóbbi évek családtámogatási intézkedései - mint amilyen a falusi CSOK is - és a járvány következtében történt változások elindítottak egy kitelepülési hullámot. Az agglomeráció népszerűsége hatalmasat nőtt, amit csak tetézett a pandémia, és egyre népszerűbbek az eldugott vidéki kisfalvak is. Képes azonban ez a fellángolás visszafordítani a kedvezőtlen folyamatokat? Nem mindegy ugyanis, hol helyezkedik el a település: hiába leszek egyes vidékek egyre népszerűbbek, továbbra is vannak olyan helyek, ahonnan évről évre rengetegen költöznek el.
A járvány hatására új lendületet vett Magyarországon a szuburbanizáció, amelynek során egyre többen költöznek a városok vonzáskörzetébe, kisebb településekre, akár a városból kitelepülők, akár vidékről betelepülők. Ez hazánkban leginkább Budapestre jellemző, de más központi városok esetében is megfigyelhető. Ez azt eredményezi, hogy az utóbbi évtizedben inkább csak néptelenebbé váló települések újra népszerű lakóhellyé válhatnak. Pest megyében számos kistelepülés éledt újjá az utóbbi másfél évben, és a pandémia során a Balaton környéki kisfalvakba is egyre többen települtek. Azonban ezzel egyidőben folytatódik a települések rohamos elnéptelenedése is a vidéki Magyarországon.
A Belügyminisztérium népességnyilvántartó statisztikája szerint 15 magyar településen mindössze 5 év alatt a lakosságszám több mint 20 százalékkal csökkent. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei törpefaluban, Keretétén 2016. január 1-jén még 55 laktak hivatalosan, 2021-re 28-ra csökkent a lakosságszám. Ez 49 százalékos visszaesés. Az ország összes települését tekintve az elnéptelenedéstől leginkább sújtott 20 település csaknem egytől egyig 300 fő állandó lakossal sem rendelkezik, kivéve Kispaládot. Erre is megvan azonban a magyarázat: a település több választás alkalmával is elhíresült a papíron bejelentett, de nem ott élő emberek szavazásáról.
Az olyan településk között, ahol 5 éve még legalább 1000 fő élt, számos olyan hely van, ahol a 9 százalékot meghaladja a népességcsökkenés mértéke. Ezek közül is kiugró Tiszaújváros, ahol 9,2 százalékos volt a visszaesés. Nem csoda, hogy a Sajó tiszai torkolatánál fekvő járási központ az 5000 fő feletti települések listáját vezeti. Az a rangsor azért izgalmas, mert főként azok a magyar városok találhatók meg rajta, ahonnan a legtöbben költöztek el öt év alatt: Dunaújváros, Mezőhegyes, Kazinczbarcika, Budapest 7. kerülete, Mezőkovácsháza, Gyöngyös, Nagyszénás, vagy Szekszárd.
Külön listába szedtük a Pest megyei településeket is. A legtöbb kisebb község a megye Börzsönyben található részén helyezkedik el, vagy már kívül esik Budapest agglomerációs mezőjén. Viszont 1-2 település esetén nehéz belátni, hogy miért fogy annyira a lakosság, míg a mellette lévő faluban pedig sorra költöznek be. Ez figyelhető meg például Váckisújfalu (-5,8%) és Vácduka (+17,7%) esetében. Készítettünk egy térképet is az elnéptelenedő falvakról, illetve arról, hol volt Pest megyében nagy népességnövekedés:
Erről is leolvasható, hogy amíg az agglomerációs kisebb települések népszerűbbek lettek az elmúlt 5 évben, addig Százhalombattán vagy Vácon jelentősen kevesebben élnek. A Börzsöny és a Cserhátalja falvai, úgy tűnik, már túl távol vannak ahhoz, hogy az ingázók számára potenciális lakóhelyet jelentsenek, viszont ha a járvány után is kitart a "karanténhatás", akkor valószínűleg egyre nagyobb lesz az a sáv Budapest körül, ahol ismét a beköltözés és nem az elköltözés lesz a jellemző. Végső soron a Balatonhoz is rengetegen költöztek a járvány óta.
Visszafordíthatatlan elnéptelenedés
Ahhoz, hogy lássuk, csak az elmúlt években kezdett drasztikusan csökkenni a lakosságszám az egyes településeken, vagy régebb óta tartó folyamat, megvizsgáltuk azt is, hogy 10 év alatt mekkora csökkenés mutatkozott az egyes helyeken. Azt láthatjuk, hogy akár a törpefalvak, akár a nagyobb városok között is vannak olyanok, ahol az elnéptelenedés már rég elkezdődött, és olyanok is, ahol ez egy újabb keletű jelenség.
Keresztéte, Lasztonya, Perecse lakossága nem az elmúlt években kezdett csökkenni, hanem folyamatosan fogyott az elmúlt évtizedben, beköltözők pedig feltehetően nem voltak. Garád, Hernyék, Kékkút, Kisjakabfalva, Fiad is hasonló cipőben jár, csak eleve valamivel többen lakják. Vagy Horváthertelenden látszik, hogy 2011-ről 2016-ra alig csökkent le a lakosságszám, 2021-re viszont drasztikus mértékben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Viszont például Kispalád neve eltűnt a listáról, amihez szintén a választásoknak lehet köze: csak 2016-ról 2021-re mutat drasztikus csökkenést a statisztika. Ugyanezért tűnhetet fel az 1000 feletti listán Tornyospálca, amelynek 2011-ben még 2675 lakosa volt, 5 év múlva már 3024, majd ismét csak 2710.
Az 1000 fő feletti települések listájának első helyét érdekes módon Balatonkenese foglalja el, azonban ez egy csalóka adat. Hiszen Keneséről nem elköltöztek a lakosok, vagy elhunytak, hanem azért nem tartoznak már oda papíron, mert Balatonakarattya különálló településsé vált. Valójában az elmúlt 5 évben még nőtt is a lakosok száma: amíg 2011-ben még 3573-an lakták az akarattyaiakkal együtt, addig 2016-ban már csak 2608-an, viszont 2021-ben 2747 lakost tartottak nyilván. A Belügyminisztériumi nyilvántartás alapján úgy tűnik, a Börzsöny falvainak lakosai sem az elmúlt 5 évben kezdtek fogyatkozni, a folyamat a települések jó részén már egy évtizede biztosan tart.
A járvány új fejezetet nyitott
Kérdéses, hogy a jövőben visszafordulhatnak-e ezek az elnéptelenedési folyamatok. Bár a falusi CSOK, illetve a babaváró hitel bevezetése is új lendületet adott a vidéki, használt családi házak adás-vételének, mégis a pandémia tette lehetővé például, hogy tömegek próbálhassák ki a home officet, vagy azt, hogy milyen hosszabb időre kiköltözni egy üdölőövezetbe. Így rengetegen tudták tapasztalati alapon meghozni az elhatározást, hogy nyugodt, falusias környezetbe költözzenek, illetve nyílt meg erre a lehetőségük a munkavégzés gyökeres változásai miatt.
Az viszont sosem elhanyagolható szempont, hogy hol található az adott falu, település. Ha a szuburbanizációs folyamatok folytatódnak, és egyre többen keresnek majd agglomerációban, üdülőövezetekben, eldugott kistelepüléseken új lakóhelyet, akkor is fontos szempont, hogy ne legyen elzárva mindentől, legyen a közelben bolt, gyógyszertár, esetleg óvoda-iskola, és ne legyen hiányos az alapvető infrastruktúra. Bár egyre népszerűbbek a zordabb életkörülményeket ígérő, viszont olcsóbb zártkertes megoldások, inkább azok közül is az agglomerációhoz közeli helyek a népszerűek.
A demográfiai helyzetet bár befolyásolták a járvány hatásai, hosszú távon mégiscsak a fő megtartó erő az tud lenni, ha van elég munkahely az adott járásban, megyében, hogy milyenek a keresetek, a lakhatási körülmények, ingatlanárak. A többi szempont már egyénenként változóbb lehet, ki mit tekint prioritásnak - viszont ezek nélkül a körülmények nékül, ha folytatódnak az évtizedes trendek, akkor Magyarországon is egyre gyakoribbak lehetnek ürességtől kongó falvak, szellemvárosok.