Pénzcentrum • 2013. december 18. 16:49
Tizenhárom éves sportoló a láthatatlan gyilkosnak is nevezett szén-monoxid legújabb áldozata. Az egri mérgezés - minden tájékoztatás és figyelemfelhívás ellenére - sajnos nem egyedüli: évente tucatnyi hasonló haláleset történik Magyarországon. Ráadásul felmérések szerint egyes szén-monoxid riasztók sem jelentenek biztonságot.
Ismét áldozatot követelt a láthatatlan gyilkos. Tizenhárom éves korában Egerben elhunyt Kun Zita, az egyik legreményteljesebb magyar atléta. A fiatal sportolónak távolugrásban 560 centiméter volt a legjobbja.
Petrovai József, az Egri Városi Sportiskola edzője az MTI-nek szerdán elmondta, az orvosok hiába küzdöttek a kómába esett kislány életéért. A sokszoros utánpótlás magyar bajnok, több európai viadalon győztes sportoló vasárnap lakásában zuhanyzás közben szenvedett szén-monoxid-mérgezést.
Halálos áldozatok, szigorodó intézkedések
Bár a mostani eset körülményeinek leírásából arra lehet következtetni, hogy a fiatal sportoló vélhetően a gázbojler meghibásodása miatt szenvedett halálos mérgezést, azonban a hazai esetek túlnyomó többsége a fűtési szezonnal hozható összefüggésbe. Bár hivatalos adatgyűjtés nincs Magyarországon, az elmúlt évben átalakult a katasztrófavédelmi adatgyűjtés rendszere, amelynek köszönhetően mégis egyértelműen kimutathatóak a szén-monoxiddal összefüggő káresetek. Ezek szerint tavaly 249 mérgezésből 14 bizonyult végzetesnek; idén pedig a legutóbbi adatok szerint 292 esetben riasztották szén-monoxid miatt a katasztrófavédelem tűzoltó egységeit. 2013-ban, az egri tragédiával 5-re növekedett a halálos áldozatok száma (3 felnőtt és 2 gyermek).
Mint ismert, a szén-monoxid égési folyamatok terméke, ami viszonylag kevés oxigén jelenlétében keletkezik. Jelen van a kipufogógázban, a cigarettafüstben is. Mivel színtelen, és - bármilyen töménységben - szagtalan, gyakorlatilag lehetetlen észrevenni. A levegőben, amellyel robbanó elegyet alkot, gyorsan kialakul mérgezést előidéző koncentrációja. Élettani hatása révén igen veszélyes méreg, mert megköti a vérben lévő hemoglobint, valamint idegrendszeri tüneteket okoz. Emiatt e vasat tartalmazó fehérje elveszti a képességét az oxigén felvételére és a szén-dioxid leadására. A szén-monoxidot beszívó ember már rövid idejű belégzése, enyhébb mérgezés esetén zavartságot, fejfájást, hányingert, szédülést érez. Hosszabb belégzésekor tudat-vesztés, halál következhet be.
A balesetek okaként leggyakrabban a fűtési rendszerek szabálytalan bővítése, a levegő elszívók szabálytalan (gyakran utólagos) beépítése, a rendszeres karbantartás hiánya és a nyílászárók cseréje, átalakítása szerepelt. Utóbbi azért szerepelhet okként, mert a fokozott légzárású, vagyis a levegő mozgását teljesen megakadályozó nyílászárók a helyiségekbe a fűtés működéséhez elengedhetetlenül szükséges levegő mennyiséget sem engedik be. Így az elégtelen égés során keletkező szén-monoxiddal telített füstgázok visszaáramolhatnak a lakótérbe a kéményből. Másrészt előfordult, hogy például a fürdőszoba ajtaján lévő szellőző nyílást eltömítették, és emiatt alakulhatott ki a mérgezést előidéző helyzet. A levegő elszívók nem kellően megfontolt beépítése, kéménydugulás, a meghibásodott vagy rossz állapotú fűtőberendezés, szabálytalan gáztűzhelyhasználat, szerelési hiba vagy szabálytalan szerelés ugyancsak okozott már balesetet - függetlenül a beépített készülékek típusától.
A rengeteg baleset a törvényhozókat is szigorításra sarkallta. A 2012/8. Miniszteri Rendelet szerint a meglévő gázkészülékeket és csatlakozó vezetékeket legkésőbb 2016 végéig kell átvizsgálnia szakembernek, azután pedig ötévente, a vezetékeknél pedig tízévente írják elő a vizsgálatot kötelezően. Ezek szerint a 1981-nél régebben működő készülékeket már legkésőbb jövő év végéig meg kell nézetni, az 1993 előttieket 2014 év végéig, a 2003 előttieket 2015 végéig, az ennél fiatalabb készülékek esetében áll a már említett 2016 év végi határidő. (A rendelet melléklete szerint a vizsgálatokat legalább gázvezeték- és gázkészülék-szerelő mestervizsgával, és gázipari műszaki biztonsági felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkező szakember végezheti el.)
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Olcsó húsnak híg a leve
Egy a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika szaklap megbízásából készült felmérés szerint (11 fajta riasztót vizsgáltak laboratóriumban) hiába szereltek fel már többszázezer magyar lakásban szén-monoxid riasztót, tízből nyolc lakásban hamis biztonságérzetben élnek a lakók. Megfelelő biztonságot ugyanis többnyire csak a 10 ezer forintnál drágább készülékek nyújtanak (a felmérés szerint 3-20 ezer forint között mozog a készülékek ára), a magyar lakosság viszont többnyire az ennél olcsóbb készülékeket keresi. Ezek viszont kevésbé megbízhatók, csak ritkán jelzik időben a szén-monoxidot. A riasztásnak akkor kell bekövetkeznie, amikor még nem károsodik a lakásban lévők egészsége, a riasztási idő a szén-monoxid koncentrációjától függ. Például az olyan koncentrációnál, amikor 1-2 órán belül homloktáji fejfájás alakul ki, és 3 órán túl életveszélyes a szén-monoxid, a riasztási idő 3 perc.
A problémára további megoldást jelent, hogy december eleje óta csak az EU tagállamaiban és Törökországban gyártott vagy forgalomba hozott, illetve az izlandi, liechtensteini, valamint a norvég gyártású érzékelőket fogadják el a hatóságok. Ráadásul azokat az új épületeket pedig, amelyek nyitott égésterű tüzelőberendezéssel vannak felszerelve, már csak akkor lehet használatba venni, ha szén-monoxid-érzékelő működik bennük. Ugyanez igaz egyébként a legtöbb közintézményre (óvoda, iskola, stb.) is.