Pénzcentrum • 2026. november 20. 13:04
Egyre többet tudnak a digitális eszközök, miközben több fejlett országban romlanak a fiatalok szövegértési és matematikai eredményei. A két folyamat egyelőre nem kapcsolható össze egyszerű ok-okozati magyarázattal, az viszont már látszik, hogy az iskolai lemaradások később a munkalehetőségeket és a kereseteket is érinthetik. A járvány után elmaradó felzárkózás arra is figyelmeztet, hogy az oktatási rendszereknek újra kell gondolniuk, hogyan erősítik meg a diákok önálló tudását.
Kevés olyan nemzedék van, amelynek ne lenne legalább bizonyos mértékig negatív véleménye az utána következőkről. A fiatalabbakat sokszor lustábbnak, kevésbé rátermettnek, mondhatni, reménytelennek állítják be az elődeik. Az efféle ítéletek azonban inkább személyes benyomásokat tükröznek, mint a képességek tényleges változását. A mesterséges intelligencia megjelenése ugyanakkor ténylegesen kihívás elé állította a használóit: rendkívüli tudatosság kell ahhoz, hogy hogy egy, a többség számára még mindig kevéssé ismert technológia árnyékában megőrizzük kreativitásunkat, motivációnkat, és persze mentális egészségünket. Az egyik legnagyobb problémát jelenleg az oktatásban okozza a mesterséges intelligencia.
Az AI olyan szövegeket állíthat elő pillanatok alatt, amelyek mögött korábban hosszabb olvasás és kutatómunka állt, így az elkészült munka minősége és a szerző felkészültsége könnyebben elválhat egymástól. Az akadémiai teljesítmény értékelésének válságáról már két éve is beszámolt Haidegger Tamás, a Neumann Társaság robotikai szakértője:
„Az az akadémiai rendszer, ami az önálló, forrásokon, kísérleteken és kutatási eredményeken alapuló munkát, valamint az arra adott emberi visszacsatolást támogatta egy emberi bírálati rendszeren keresztül, és több száz éven át jól működött, dugába dőlt a szemünk láttára. Az, hogy még a legjobb minőségű folyóiratokat is elárasztották az úgynevezett paper millek, tehát a dolgozatgyárak, vagy tudományos cikkgyárak, meg mesterséges intelligencia módszerekkel dolgozó algoritmusok, hatalmas probléma.” – fogalmazott akkor a szakértő.
A magyar diákok eredményei is figyelmeztetnek
Az önálló teljesítmény hiteles értékelése mellett az alapkészségek állapota is aggodalomra ad okot. Ehhez nem kell Magyarországnál messzebbre mennünk: a 2025-ös eredmények, amelyek idén szeptemberben váltak nyilvánossá, azt mutatják, hogy a magyar diákok alapképességei történelmi mélypontra süllyedtek: a tanulók átlagos szövegértési eredménye 21, míg a matematikai átlaga 14 ponttal romlott a legutóbbi méréshez képest. A természettudományos területen mért 6 pontos csökkenés statisztikailag nem szignifikáns, így ott inkább stagnálásról vagy enyhe visszaesésről beszélhetünk. Különösen aggasztó ugyanakkor a leggyengébben teljesítő diákok arányának megugrása, hiszen míg 2022-ben a 15 évesek negyede, addig a 2025-ös felmérés idejére már a harmaduk bizonyult funkcionális analfabétának.
A lemaradás későbbi munkaerőpiaci következményeiről nemrég Nahalka István oktatási szakértővel foglalkoztunk: a hiányos szövegértés és matematikai gondolkodás szűkítheti az elérhető munkakörök körét, és egyéni szinten az elmaradó béremeléshez vagy az állás elvesztéséhez is hozzájárulhat. Az AI használatához is szükség van ezekre az alapokra, hiszen a feladatot meg kell érteni, a program válaszát pedig értelmezni és ellenőrizni kell.
A világjárvány után sem jött meg a várt javulás
A magyar tapasztalatok egy szélesebb nemzetközi folyamatba illeszkednek. Az Economist a fiatalok romló teljesítményével foglalkozó videója arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdag országokban a járvány utáni visszaesést nem követte a remélt felzárkózás.
A 2025-ös PISA-mérés idén közzétett eredményei szerint az OECD-országok átlagos szövegértési és matematikai teljesítménye a felmérés történetének mélypontjára süllyedt. Az olvasási eredmények 2015 és 2025 között átlagosan 28, a matematikaiak 22 ponttal estek. A természettudományos átlag ugyanakkor 2022 és 2025 között lényegében stagnált. Különösen aggasztó, hogy hosszabb távon a gyengébben teljesítők lemaradása nőtt: éppen azok kerülnek még nehezebb helyzetbe, akiknek már korábban is több segítségre lett volna szükségük.
Az iskolabezárások és a távoktatás zavarai fontos szerepet játszhattak a visszaesésben, de a problémák egy része a korlátozások feloldása után is fennmaradt. Több országban gyakoribbá váltak a hiányzások, miközben a tanulási és szabadidős szokások is átalakultak.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A képernyők előtt töltött idő kiszoríthatja az elmélyült olvasást. Az Egyesült Államokban például a kilencéveseknek már csak 37 százaléka mondja, hogy szinte mindennap olvas a saját örömére. A feladatmegoldásban közben a kapkodás is gondot jelenthet: egyes diákok gyorsan végighaladnak a szövegeken, miközben sok kérdésre rosszul válaszolnak. A gyors információfogyasztás így nem feltétlenül jár együtt a tartalom megértésével.
A digitális szokások változása és az eredmények romlása közötti kapcsolat ugyanakkor nem bizonyítja, hogy a visszaesést a mesterséges intelligencia okozza. A gondok egy része már a széles körben használható chatbotok megjelenése előtt is látható volt.
Van példa arra, hogy megállítható a visszaesés
A kedvezőtlen nemzetközi átlagok mellett a kelet-ázsiai iskolarendszerek továbbra is erősen teljesítenek. Több sikeres rendszerben kevésbé ragaszkodnak a kis osztálylétszámhoz, miközben nagy hangsúlyt helyeznek a tanárok kiválasztására, képzésére és fizetésére. A kisebb osztály önmagában nem garantál jobb oktatást; az is döntő, milyen felkészültségű pedagógus foglalkozik a diákokkal.
Anglia szintén kedvezőbb példát kínál: ott sikerült megőrizni a teljesítményt, miközben sok más ország eredményei romlottak. Ebben a mintegy másfél évtizede megkezdett reformok is szerepet játszhatnak, amelyek nagyobb hangsúlyt adtak a tárgyi tudásnak, és szigorították a vizsgakövetelményeket.
Az eredményekből nem következik, hogy a mai fiatalok reménytelenebbek lennének az elődeiknél. Az viszont igen, hogy több iskolarendszer egyre nehezebben biztosítja a továbbtanuláshoz és a munkához szükséges alapokat. A mesterséges intelligencia mellett különösen felértékelődik az önálló gondolkodás: a könnyen előállítható válaszok világában is fel kell ismerni, hogy egy megoldás helyes-e, mire használható, és hol vannak a korlátai.