Forrás Dávid • 2017. május 15. 05:30
Az elmúlt években folyamatos mozgolódás zajlik Magyarországon a közoktatásban. A szakképzés átalakítása után következnek a központi felvételik, a szakemberek szerint félő, hogy az átalakítás azt szolgálja, minél többen menjenek gimnázium helyett szakközépiskolába vagy szakgimnáziumba. A Pénzcentrum annak járt utána, hogy mire számíthat az a gyerek, akit gimnázium helyett a szakképzésbe küldenek tanulni a szülei.
Évek óta folyik a középiskolai rendszer átalakítása Magyarországon. 2016 szeptembere óta lényegében három típusú intézményben folyik középfokú oktatás hazánkban:
- gimnáziumokban,
- szakgimnáziumokban és
- szakközépiskolákban.
A gimnáziumot kell a legkevésbé bemutatni, hisz egyelőre itt ment végbe a legkevesebb változás az elmúlt években. Gimnáziumi képzés négy, hat és nyolcosztályos formában folyik Magyarországon, bár vannak ettől eltérő időtartamú képzések is. A gimnázium elvégzésekor érettségi vizsgát tesznek a tanulók, és eredménytől függően jogosulttá válnak a felsőfokú tanulmányok megkezdésére.
A szakgimnáziumok abban különböznek a gimnáziumoktól, hogy itt a közismereti tárgyakon kívül szakmai képzés is folyik, ebben a rendszerben szerezhető érettségi és szakmai érettségi is.
A három intézménytípus közül a legalacsonyabb szintű képzettséget a szakiskolákat váltó szakközépiskolák adják: itt alapvetően szakképesítés szerezhető három év alatt, igaz, ezt követően érettségi is szerezhető, de csak újabb két tanév elvégzését követően.
- nyilatkozta a Pénzcentrumnak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.
2019: a központosítás éve
Ezt azért fontos szem előtt tartani, mert a középiskolai rendszer átalakítása újabb lépcsőjéhez érkezik hamarosan. Tavaly ősszel jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy elkerülhetetlenné válik a központi felvételik bevezetése, majd a CEU-botrány kellős közepén, a múlt hónap elején erősítette meg Palkovics László oktatási államtitkár, hogy az intézkedést 2019-től vezetik be.
Az államtitkár a felvételi bevezetése mellett arról is beszélt, hogy központilag meghatározott keretszámok alapján kerül majd meghatározásra, hogy melyik típusú intézménybe, hány gyereket vesznek fel onnantól. Ez megfelelő eszköz lehet a kormány számára ahhoz, hogy adminisztratív eszközökkel tereljen több tanulót a frissen átalakított szakképzési rendszer felé.
- mondta Mendrey László PDSZ elnök.
- ezt Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke nyilatkozta a Magyar Hírlapnak még ősszel, Lázár János bejelentésével kapcsolatban.
Ha a kormány szeretne, bőven lenne is majd honnan faragni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2016-ban
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
- szakközépiskolába 78 231,
- gimnáziumba 181 794,
- szakgimnáziumba pedig 167 574
diák járt Magyarországon.
A témával kapcsolatban megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, de a cikkünk megjelenéséig nem reagáltak kérdéseinkre.
Tanulni, tanulni, tanulni...
A vélelmezett kormányzati tervek jól illeszkednek egy olyan, széles körben osztott vélekedéshez, hogy Magyarországon kevés a jó szakmunkás, alig lehet rendes asztalost találni, valamint, hogy egy jó szakmával a kezében nyugodt és kiszámítható jövő vár egy gyerekre.
Sajnos azonban ezt a jól hangzó érvelést nem nagyon támasztják alá a számok. A KSH adatai alapján jól látszik, hogy a munkanélküliségi ráta vonatkozásában a legnagyobb különbséget nem a gimnáziumi és a szakgimnáziumi, hanem a középfokú és a felsőfokú (tehát főiksolai vagy egyetemi) végzettségűek között figyelhetjük meg.
Még egyértelműbb a kép, ha a közmunkásokat is hozzávesszük a munkanélküliekhez, így még tisztábban látszik, hogy legjobban a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők járnak, körükben a legkevesebb ugyanis a munkanélküli vagy a közmunkás.
Főiskolára vagy egyetemre menni pedig gimnáziumból a legegyszerűbb. A szakközépiskolák esetében, a szakvégzettség után még két évig kell tanulni, hogy erre egyáltalán lehetősége legyen a diáknak, a szakgimnáziumokban pedig a szakmai tárgyak jelentős terhelést jelentenek, így nehezebb jó eredményt elérni azokból a tantárgyakból, melyek a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez szükségesek.
Mennyi, az annyi?
Természetesen nemcsak a munkanélküliek körében figyelhető meg jelentős különbség a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők között. Akiknek van állása, ott jelentős eltérés van az átlagfizetések között. A fizetesek.hu oldal statisztikái szerint, 2016-ban bruttó 347 500 forintot keresett egy egyetemi diplomával rendelkező dolgozó, míg egy érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalónak csak 164 500 forint jutott.