Pénzcentrum • 2024. január 26. 10:02
Rengeteg magyart foglalkoztat, milyen anyagi körülmények között, egészségi állapotban, életszínvonalon fog élni nyugdíjasként. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint Magyarország a 33. helyet szerezte meg a világon a vizsgált 44 ország közül az 60%-os nyugdíjindexével. Az első helyen álló Norvégia 83, a második Svájc 82, a harmadik Izland 81 százalékot szerzett, míg a sor végén kullogó India mindössze 10-et. De vajon mennyi pénz szükséges ahhoz, hogy a nyugdíjasok számára legkényelmesebb életet biztosító országokban meg lehessen élni? Hol tudna lehetne megélni a magyar átlagnyugdíjból a világon? Ennek jártunk most utána.
A Natixis tavaly ősszel publikált jelentése szerint két százalékponttal javult Magyarország nyugdíjindexe (Global Retirement Index, GRI), viszont nemzetközi összevetésben hátrébb csúsztunk a rangsorban. Magyarország a 2023-as jelentés szerint 60 százalékot szerzett, 2022-ben még 58 százalékot hozott ki a statisztika. Azóta Szlovákia ellépett tőlünk, Litvánia lehagyott bennünket, Lengyelországhoz pedig úgy sikerült felzárkóznunk, hogy az ő eredményeik romlottak.
A 18 mutató alapján számított nyugdíjindex alapján nem egy - hanem legalább 32 - ország van a világon, ahol jobb nyugdíjasnak lenni, mint Magyarországon. Legalább 80 százalékos GRI-t mindössze 4 ország ért el - Norvégia, Svájc, Izland és Írország. 70 feletti eredmény további 17 ország esetében számítottak, köztük a szomszédos Ausztriában és Szlovéniában. Illetve Szlovákia is elért 64 százalékot, ezzel jelentősen ellépett hazántól, pedig a 2022-es rangsorban még csak kettő helyezéssel voltak előttünk.
Hazánk 2023-ban 60 százalékot ért el, ezzel a 33. helyet szerezte meg a 44 vizsgált ország sorában. A listában voltak olyan országok is, mint India, Kína, vagy Oroszország: ezekben az országokban az 50 százalékot nem is közelíti meg a nyugdíjindex. Az indexek kiszámításához 4 főbb részindexet vettek figyelembe, az ezekben elért százalékokat szintén közli a jelentés.
Ez alapján Magyarország az anyagi jólét terén nyugdíjas korban egész szép eredményt mutathat fel: 70 százalékot, mellyel előzi például Kanadát, Finnországot, az Egyesült Királyságot, Svédországot vagy Franciaországot is. Azonban a másik három mutatóban 60 százalék alatti eredmény tudunk csak felmutatni: az egészség, pénzügyek és életminőségindex nem túl fényes a magyar idősek esetében:
Ha csak az európai országokat nézzük, még szembetűnőbb, mennyire hátul kullogunk. Mindössze a letteket, görögöket, spanyolokat, oroszokat és törököket sikerült megelőzni a GRI alapján. A magyar nyugdíjasoknak ez alapján Európán - és nyilván emiatt az EU-n - belül is az egyik legrosszabb a helyzete.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a helyzet a múlt évi index alapján javulást mutat, több év távlatában viszont azt láthatjuk, hogy inkább csak kezdünk visszatérni a 2019-es szintre a hullámvölgy után. Ahogy az alábbi grafikon mutatja, a GRI részindexei az elmúlt évekhez képest javulást, a pandémia előtti eredményekhez képest romlást mutatnak. Kivéve az egészség-indexet, mert az az elmúlt 5 év legrosszabb eredményét hozta:
Mit vesznek figyelembe az indexek számításánál? Ha mélyebben belenézünk a módszertanba, már nem is olyan meglepő a magyar eredmény. Az egészségindexet 3 mutatóból számítják: figyelembe veszik a várható élettartamot - mely 2019 még 76,5 év volt születéskor, 65 év felett pedig 16,9 év. Ez a két mutató 2021-ben 74,3 évre, illetve 15,5 évre csökkent és az utolsó adatok szerint 2022-re is csak 76,2 évre és 16,5 évre tudott visszakapaszkodni. A másik két mutató az egy főre jutó egészségügyre fordított központi kiadás, és a nem biztosított - lényegében zsebből fizetett - egészségügyi költések. Tekintve, hogy Magyarországon költ a kormány GDP-arányosan az egyik legkevesebbet az egészségügyre, nem csoda, hogy az egészségindexben rosszul szerepelünk.
Az anyagi jólétet az egy főre eső jövedelemből, a bérezésben előforduló egyenlőtlenségekből és a munkanélküliségi indexből számítják. A munkanélküliségi ráta hazánkban extrém alacsony, így nem csoda, hogy ebben a mutatóban együttesen 70%-ot tudtunk elérni.
A nyugdíjaskori pénzügyek mutatójához viszont már figyelmbe veszik az intézményes szilárdságot (institutional strenght index), melyet olyan tényezők határozhatnak meg, mint például a politikai stabilitás, vagy a korrupció mértéke, átláthatóság, kormányzati hatékonyság, stb. Emellett fontos tényezők még az infláció, az öregkori függőségi ráta és a reálkamatok alakulása, az adóterhek, a nemteljesítő hitelek állománya, és az államadósság mértéke. Ebben az indexben csak 55 százalékot értünk el az utolsó számítások szerint, de ezek jellemzően a korábbi évek adatait veszik figyelembe. Így ebben a mutatóban további romlásra lehet számítani a 2023-as évi rekordinfláció, vagy az államadósság alakulása következtében.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az életszínvonal indexet pedig olyan tényezők határozzák meg, mint a globális boldogságindex (A World Happiness Report 2023, a világ legboldogabb országainak ranglistája egy évente kiadott jelentés, mely a Gallup Intézet globális felmérésén alapul), a levegőminőség index, a vízminőség index, a biológiai sokféleség mutatója és más környezetvédelmi indexek. Ebben a mutatóban is alig előzünk néhány országot, mint pl. Kolumbia, Szingapúr, vagy Mexikó.
Futja a magyar nyugdíjból egy jobb életre?
Felmerülhet a kérdés, hogy hová tudnának elköltözni a magyar nyugdíjasok, azok közül az országok közül, ahol a fenti mutatók szerint jobb élni, mint Magyarországon. Nem ritka jelenség, hogy az emberek épp nyugdíjas korukban váltanak országot, gondoljunk csak a német, holland nyugdíjasokra, akik a Balatonhoz települnek és itt vígan megélnek a német nyugdíjból. Természetesen a magyar luxusnyugdíjasok közül is soknak van üdülője, második otthona külföldön. De vajon mire elég a magyar nyugdíj?
Hogy kiderítsük, hová költözhetnének nyugdíjas korukban a magyarok, ahol legfeljebb egy kicsit drágább, vagy olcsóbb is az élet, az Eurostat kimutatásait hívtuk segítségül. Arra vonatkozóan, hogy kifejezetten a nyugdíjasok hogyan élnek, mennyit költenek adott országban, szintén van objektív mutató, ezt viszont ritkábban mérik fel. 2020-ból való adatot találtunk arra, hogy a 60 év felettiek körében hogy alakulnak az átlagos fogyasztási kiadások PPS-ben. A PPS (purchasing power standard) egy, az Eurostat által számított speciális PPP (mesterséges elszámolási egység), amely úgy van definiálva, hogy az EU-tagországok átlagát tekintve egységnyi PPS vásárlóereje megegyezik egy euróéval (vagyis az EU egészének árszintje PPS-ben és euróban mérve azonos).
Ezek alapján látható, hogy a magyar idősek költései körülbelül a máltai, szlovén és görög idősek költései környékén mozogtak 2020-ban. A fentiekből kiderült, hogy kevés európai ország van, ahol rosszabb a nyugdíjasok helyzete, mint hazánkban: Lettország, Görögország, Spanyolország, Oroszország és Törökország. Jobb a helyzet a litvánoknál, lengyeleknél, Cipruson, a portugáloknál, olaszoknál, szlovákoknál, észteknél, Máltán, a cseheknél, szlovéneknél, és osztrákoknál.
Több országról nincs GRI-eredmény, mint Horvátország, vagy a balkáni államok, így nem tudjuk összevetni a vásárlóerővel azt az eredményt. A fentiek alapján viszont érdemes lehet elköltözni Lengyelországba, Csehországba, Szlovákiába, vagy akár Észtországba, ha a cél a jobb élet nyugdíjasként, közel azonos kiadásokkal. Szlovénia és Málta is jó irány lehet, de kicsit nagyobb kiadást jelenthet ugyanaz az életszínvonal, mint Magyarországon.
Ha viszont a legfrissebb 2022-es vásárlóerő-paritást nézzük, akkor még kevesebb ország jöhet szóba. Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy jobb nyugdíjindexű országot válasszunk, nem is találunk olyan országot, ami hazánk mögött lenne PPP-t tekintve a rangsorban. Közvetlenül előttünk pedig több olyan ország, amelynek a GRI eredménye még rosszabb is lett nálunk (Görögország, Spanyolország). Így ez alapján is a logikus választás Szlovákia, Csehország, valamint Málta lehetne.
A vásárlóerő-paritás (PPP) azt mutatja meg, hogy ugyanaz a képzeletbeli áru- és szolgáltatáskosár, amely az összehasonlítás támpontját jelentő országban (illetve térségben, például az EU-ban) a valuta egységébe kerül, az összehasonlított országban a hazai valuta hány egységéért vásárolható meg a Portfolio leírása szerint. A PPP a nemzetközi színvonal-összehasonlítások statisztikai eszköze, erről a legfrissebb Eurostat adat 2022-es.