Koós Anna • 2022. június 2. 10:02
Magyarországon az elmúlt években egyre nőtt a 65 év feletti munkavállalók száma és aránya. A jegybank új javaslatcsomagjában ajánlott változtatások, mint a nyugdíjbónusz bevezetése, szintén a nyugdíjkorhatár elérése utáni munkavállalásra ösztönözné az idősödő korosztályt. Megéri azonban nyugdíjazás helyett tovább dolgozni, vagy még mindig jobban járna, aki nyugdíj mellett vállalna munkát?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel - a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl - a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését. Az idősebbek foglalkoztatásának növelését az öregségi nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz emelésével kívánják elérni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatási adatbázisa alapján az idősödő korosztály foglalkoztatottsága így is évről évre emelkedik Magyarországon. Amíg a 2012-es évben még átlagosan 34,4 ezer fő volt a 65-74 év közötti foglalkoztatottak száma, addig 2022. első negyedévében már 105,7 ezer fő. Mindeközben az ehhez a korcsoporthoz tartozók száma is egyre emelkedett: 2012. január 1-jén a 65 év felettiek száma 1,676 millió fő volt, mely 2021-re 1,977 főre nőtt. A dolgozó nyugdíjas korúak aránya ettől függetlenül folyamatosan nőtt 2015 óta.
Az adatbázisból kinyerhető adatok alapján a 65-74 éves korosztály foglalkoztatottsága az utóbbi 10 évben erősen növekedett. A 2013-as, 2014-es években volt visszaesés, viszont éves adatok szerint 2015-től nagyléptékű, 10-20 százalékos volt a növekedés minden évben. 2021-re az idősödő korosztály foglalkoztatottsága meghaladta a 99 ezer főt, 2022. első negyedévében pedig már a 105 ezret is.
Természetesen, ahogy a legtöbb öregedő társadalomban, így Magyarországon is egyre nagyobb a lakosságon belül a 65 év felettiek aránya is - vagyis azt gondolhatnánk, nem csoda hogy az idős foglalkoztatottak száma is növekszik. Csakhogy amíg a 65 év felettiek aránya 2012 óta éves szinten 1,3-2,8 százalékkal lett több, összességében pedig 2012-ről 2021-re 17,9 százalékkal - a foglalkoztatott idősek aránya 1,8-5 százalékkal bővült éves szinten, és 2012. első negyedévétől 2022. első negyedévéig megháromszorozódott.
Az alábbi grafikonon látható, hogy hány ezer fő volt a 65-74 év közötti foglalkoztatottak száma az adott évben, illetve az adott év első negyedévében (hogy a friss 2022. I. negyedéves adattal is össze tudjuk vetni a számokat). Hogy lássuk az arányokat, azt is megadtuk (fehér pontokkal jelölve), hogy a teljes 65 év feletti korosztályból hány százalékot tett ki a foglalkoztatottak száma. Látható, hogy a 2015-ös évtől az arány is folyamatosan nő, 2021-re már meghaladta az 5 százalékot!
A grafikonon látható, hogy az idősödő foglalkoztatottak aránya a teljes 65 feletti lakossághoz viszonyítva ütemesen nőtt, a foglalkoztatottak számának bővülése pedig ingadozó volt, de 2015-től folyamatosan 10 százalék felett volt évről évre. 2018-ról 2019-re csaknem 30 százalékos volt az emelkedés.
Milyen szakmákban dolgozik a legtöbb idősödő magyar?
Az adatbázis alapján azt is megnéztük, hogy a legfrissebb, 2022. I. negyedéves adatok alapján mely nemzetgazdasági ágakban dolgozott a legtöbb 65 év feletti Magyarországon. A legtöbben a humán egészségügyi és szociális ellátás területén dolgoznak (cirka 13,1 ezer fő); a feldolgozóipar (12,5 ezer fő); a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek (11,8 ezer fő) és a kereskedelem, járműgyártás (11,5 ezer fő) területe is sok idősödő magyarnak ad munkát. Utóbbi kategórián belül csak a kiskereskedelemben (gépjármű, motorkerék kivételével) nyolcezren dolgoztak. Legkevesebben pedig az információ, kommunikáció ágazatban vállaltak munkát (1,1 ezer fő).
2022. I. negyedévében a 65-74 év közöttiek az összes (15-74 éves) foglalkoztatottnak a 2,3 százalékát tették ki. Magas volt azarányuk az ingatlanügyletek területén (8,1%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek szektorában (5,1%), a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat ágazatban (4,6%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységi körben (4,6%) és a humán egészségügyi és szociális ellátás terén (4,2%). Legalacsonyabb az arányuk a feldogozóipar (1,3), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (0,8%) és az információ, kommunikáció (0,6%) ágazatokban.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Érik a sírig tartó munka?
Egy magyar fiatal számára a munkás évek várható száma 2017-ben még 33,7 év, 2013-ban 30,8 év volt. 2020-as adatok szerint Magyarországon 36 évet tölthetnek majd munkával a 15 évesnél idősebbek. Az adatok szerint ráadásul a magyar férfiak átlagosan 3,8 évvel több időt töltenek munkával mint a nők. Mivel ezek a számok átlagot mutatnak, ez azt jelenti, hogy egyre többen vannak olyanok, akik a nyugdíjkorhatár elhagyása után is tovább dolgoznak - ahogy ez a fenti adatsorból is kiderült.
Mindeközben 2022. január 1-jétől ismét emelkedett a nyugdíjkorhatár: az 1957-ben születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba. 2014 óta évről-évre sávosan emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár. Aki 1952. január 1-je előtt született, annak a nyugdíjbavonuláshoz a betöltött 62. életév volt a feltétel, az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születettek számára pedig már a betöltött 63. életév. Viszont fontos tudni, hogy Magyarországon nincs nyugdíjkényszer, így a nyugdíját senki sem köteles igényelni akkor, amikor teljesíti annak feltételeit. Tehát nem kötelező a korhatár betöltése után nyugdíjba is vonulni.
"Hazánkban alacsony a korhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozó nyugdíjasok száma, aminek egyik oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer. Az idősebb korosztályok foglalkoztatásának növelése érdekében javasoljuk, hogy emelkedjen a korhatáron túli munkavállalás után járó évi 6 százalékos nyugdíjbónusz" - ítja az MNB a javaslatcsomagjában. Simonovits András nyugdíjszakértő szerint amíg más országokban bónusz jár a nyugdíjba vonulás halasztásáért, az általános korhatár előtt is, utána is, addig hazánkban az általános korhatáron túlra halasztott nyugdíjba vonulás változatlanul havi 0,5, azaz évi 6 százalékkal növeli az induló nyugdíjat. Ez egyáltalán nem kevés, de az érdekeltek alig tudnak róla, ráadásul 2021 óta a nyugdíj melletti munkavégzés esetén nem kell semmilyen járulékot sem fizetni, aláásva a bónusz hatását.
Farkas András nyugdíjguru szerint is szükség lenne, hogy az állam tovább bátorítsa munkára a nyugdíjkorhatár elérése után is az embereket, bár erre most is számos módszer van. A szakértő szerint jelenleg sokkal jobban megéri a nyugdíj mellett is dolgozni, hiszen egyrészt semmilyen járulék nem terheli sem a munkavállalót vagy a munkáltatót, másrészt jóval többet kapnak így, mintha nem igényelnék a nyugdíjat, és folytatnák a munkát az évi hat százaléknyi nyugdíjbónuszért. A javaslat azzal sem számolt Farkas András szerint, hogy a nők korkedvezményes nyugdíja annyira népszerű, hogy a jogosultak kétharmada igényli, tehát a nők java része esetében fel sem merül, hogy tovább legyenek jelen a munkaerőpiacon.
Sokan nem is számítanak állami nyugdíjra
Minden második magyar szerint a nyugdíjasok rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva, mint most. Abban továbbra is nagy az egyetértés, hogy az állami nyugdíj nem lesz elegendő a megélhetésre, és abban is biztos a magyarok fele, hogy nyugdíjasként továbbra is dolgozniuk kell majd, mivel szerintük nem lesz elengedő a kapott összeg a jelenlegi életszínvonaluk fenntartására – derült ki egy kutatásból.
Az öngondoskodást valamennyivel többen tartják már egy lehetséges megoldásnak, mint öt éve. 2017. óta közel 10%-kal emelkedett azok száma, akik odafigyelnek arra, hogy havonta rendszeresen, tervezetten félretegyenek annak érdekében, hogy nyugdíjas éveikről gondoskodjanak: ez az arány idén már 43%. Az öngondoskodásra pedig számos lehetőség adott, ezek közül sokan választják azokat, amelyeket az állam is támogat adóvisszatérítéssel, mint a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes pénztárak vagy egyéb nyugdíjcélú megtakarítások.