Pénzcentrum • 2025. augusztus 26. 11:36
Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége továbbra is aggódik anyagi biztonsága miatt: a fizetés elértéktelenedése, a nyugdíj bizonytalansága és a váratlan jövedelem-kiesés okozza a legnagyobb félelmet. A kutatás azt is kimutatta, hogy csupán a válaszadók kevesebb mint negyede tud rendszeresen megtakarítani, és jelentős eltérés van a városi és vidéki lakosok között.
A Provident Barométer legújabb kutatása ismét átfogó képet adott a magyar háztartások anyagi helyzetéről. A reprezentatív felméréseket Boczán Viktor, a cég vezérigazgatója és Feitel Balázs, az Ipsos Zrt. ügyvezetője ismertette a sajtótájékoztatón, amelyen a Pénzcentrum is részt vett.
A kutatássorozat rendszeresen vizsgálja a lakosság pénzügyi szokásait, megtakarítási lehetőségeit és biztonságérzetét. A legfrissebb adatok többek között rávilágítanak arra, hogyan változik a megtakarítási hajlandóság a különböző korosztályok körében, milyen nehézségeket okoznak az adósságok, és miként vélekednek a magyarok saját anyagi biztonságukról.
A negyedéves felmérés legfrissebb adatai alapján elmondható, hogy a magyar lakosság egzisztenciával kapcsolatos félelmei nem változtak. Fizetésük és nyugdíjuk értékállóságának hiányától és inaktivitás (munkanélküliség, betegség) okozta jövedelem kieséstől tartanak leginkább. Az emberek többsége 35%-a attól aggódik, hogy a fizetése elértéktelenedik az infláció miatt. A második legnagyobb félelem az (22%), hogy nem lesz elég a majdani nyugdíja a megélhetése, a harmadik pedig az, hogy váratlanul elveszti a munkahelyét.
A kutatás rávilágított arra is, hogy az emberek többsége nem tájékozódik annyira a megváltozott gazdasági környezetben sem. Ez összefügghet az alacsony pénzügyi ismertekkel a szakértők szerint. Elsősorban az emberek családtagoktól, barátoktól tájékozódik (35%), a második helyen az internet (22%), utána pedig a gazdasági elemzők voltak (20%).
A felmérés szerint 10 válaszadóból 4 tud félretenni családi jövedelméből. Amit ki lehet olvasni még az adatokból az az, hogy a magasabb iskolai végzettség jobb anyagi helyzettel és nagyobb megtakarítási lehetőséggel jár együtt. Az emberek 48%-a nem tud kijönni a jövedelméből, míg 11%-nak még adóssággal is rendelkezik. Csupán 8% volt, aki azt állította, hogy kényelmesen kijön a fizetéséből és egyharmadát félre is tudja tenni.
A megtakarítási szempontokat figyelembe véve általában a hazai lakosság komplex mérlegelés (nincs egy határozott elképzelés) után választ megtakarítási formát. Fontos a hozam, a rugalmasság és a megtakarítás célja.
A megtakarítási formák kedveltsége sem nagyon változott a korábbi felmérésekhez képest. A kiszámíthatóbb, biztonságosabb, illetve a kockázatosabb típusok aránya egészségesen oszlik meg egymáshoz képest. Az első helyen az ingatlan áll, mintegy 41%-kal, utána a forint alapú lekötött betétek és takarékszámlák állnak (28%), a harmadik helyen pedig az arany áll 26%-kal.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Arról is érdeklődött az Ipsos, hogy mire számítanak a következő időszakban a saját jövedelmi helyzetüket illetően. A megkérdezettek 65%-a szerint csökkeni fog a jövedelmük vásárlóereje és mintegy 49% gondolja azt, hogy egy év múlva rosszabb lesz az anyagi helyzete és csupán 21% gondolja azt, hogy jobb lesz (a korábbi 23-ról).
A falvakban élők nem tudnak megtakarítani?
A másik felmérést a Provident vezérigazgatója, Boczán Viktor ismertette, az összehasonlító vizsgálatot Magyarországon kívül többek között Csehországban, Romániában vagy éppen Ausztráliában végezték el. A kutatás célja az, hogy folyamatosan nyomon kövessék az emberek közérzetének vizsgálatát.
Az összes megkérdezettből mindössze a 22,7%-a jelezte azt, hogy képes valamennyit félrerakni. Nagy különbség van a vidék és a nagyvárosok között. A falvakban ez 17,5% volt, míg a városokban 46,5% tud félretenni. Az elmúlt 12 hónapban a rendszeres megtakarítók aránya nem változott érdemben, inkább enyhe csökkenés figyelhető meg.
Felmérték azt is, hogy általában kitől kérünk kölcsön, ha nem jövünk ki a pénzünkből. Az esetek 30%-nál a családtól kérünk kölcsön (főként alapfokú végzettségűek), a magasabb végzettségűek inkább a pénzügyi intézményektől vesz fel kölcsönt (16%). A barátoktól való kölcsönkérés minden csoportban alacsonyabb arányú, de jelen van most is. 2025-ben a magyarok 49,9%-a vett igénybe kölcsönt, a tavalyi 53,4% helyett, a nemzetközi átlag pedig 44,6%.
Kutatás az Otthon Start hitelről
Az Otthon Start bevezetésével kapcsolatos fogyasztói attitűdöket és várakozásokat a Bankmonitor és a Pénzcentrum közös felmérésben vizsgálja - kérjük olvasóinkat, hogy vegyenek részt a kutatásban: a felmérés célja feltérképezni, kik terveznek hitelfelvételt, milyen feltételeket tartanak a legfontosabbnak, és hogyan alakítja a program a vásárlási döntéseket.