Tévedésből utaltak milliókat egy battonyai nőnek: csúnyán megütheti a bokáját a bíróságon

Pénzcentrum2023. október 24. 18:01

Noha egy battonyai nő jogtalanul jutott havonta 1,5 millió forinthoz, a tévedés bejelentése helyett inkább elköltötte a pénzt. Nem járt viszont jól, hiszen a rendőrség eljárást indított ellene, tettéért akár felfüggesztett börtönbüntetést is kaphat. A Pénzcentrum az eset kapcsán megnézte, mire érdemes figyelnie annak, aki a vidéki nőéhez hasonló cipőben jár.

Újabb fejezet nyílt a jogtalan utalások történetében, ezúttal egy battonyai nő kapott jogosulatlanul milliókat, ám nem szólt róla, inkább elköltötte a pénzt. Kár volt, ezzel ugyanis költségvetési csalást követett el, és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélhetik érte. A Pénzcentrum a történet nyomán összegyűjtötte, mit kell tennie annak, aki tévedésből jutott egy jelentős összeghez, ám azt sejti, hogy az nem jár neki.

Tévedésből milliókat kapott, elköltötte

Fél éven át a neki járó segély tízszeresét utalták egy 33 éves battonyai nőnek, aki 2019 óta részesült a gyermekek otthongondozási díja elnevezésű ellátásban. A Békés Vármegyei Kormányhivatal Mezőkovácsházi Járási Hivatala 2022 januárjában tájékoztatta a nőt az ellátás havi összegének változásáról, amely így havi bruttó 171 500, nettó 154 ezer forint lett. Ám a folyamat közben történt egy vaskos elírás: a gyermekgondozási díj összegét a kormányhivatal tévesen rögzítette, így a jogszerűen járó díj tízszeresét, havonta több mint másfél millió forintot utalt ki neki 2022 januárja és júniusa között.

A hírről beszámoló magyarnarancs.hu szerint ennek eredményeként a battonyai nő hét hónap alatt közel 10 millió forintot vett fel jogosulatlanul, ezt azonban nem jelezte a hivatalnak. Az ügyben született vádemelés és a Békés Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye szerint ezzel „a magatartásával a kormányhivatalt tévedésben tartotta annak érdekében, hogy havonta a jogosulatlan juttatás összegét megkapja, ezáltal több mint 9,7 millió forint összegű vagyoni hátrányt okozott a Magyar Állam részére”.

A nyomozás során kiderült, hogy a tévedésből kapott pénzt a nő elköltötte, ezért utóbb a folyósító szerv kötelezte a terheltet a jogalap nélkül felvett ellátás és annak kamatai visszafizetésére. A nő ellen most a Gyulai Járási Ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt emelt vádat, és vádiratában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta vele szemben.

A talált pénznek mindig jobb utána nézni és nem elkölteni

A múltban számtalan hasonló eset történt, melyeknek egy részével a Pénzcentrum is foglalkozott. Egy korábbi cikkünkben például megírtuk: tévhitnek tekinthető, hogy egy utalásnál a számlaszámnak és a számlatulajdonos nevének mindenképpen meg kell egyeznie ahhoz, hogy az utalás végbe menjen. A bankok ugyanis az utalásokat automatikusan végzik és a hatályos jogszabály szerint a jóváírást a számlaszám alapján kell teljesíteniük. Tehát egy létező forintalapú bankszámlára tévesen utalt összeg akkor is jóváírásra kerül, ha a név és a számlaszám eltér.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Így az ilyen esetekben nem az összeget utaló, hanem az követ el hibát, aki tévesen adta meg a bankszámlaszámot, amire utalni szeretett volna. Ezt a tévedését viszont minél előbb jeleznie kell, így visszakaphatja a pénzét, ha ebben a rossz címzett is partner.

S hogy mi a helyzet akkor, ha tévedésből más összeget kaptunk, mint amire számítottunk? Egyrészt ne kezdjünk önfeledt költekezésbe, inkább járjunk utána, például a munkáltatónknál, hogy tényleg a megfelelő összeget utalta-e a számlánkra, illetve jelezzük számlavezető bankunk felé, hogy téves utalást írtak jóvá a számlánkon.

Amennyiben mégis költenénk a kapott összegből, és az utaló visszautalást kezdeményez, úgy a jogalap nélküli gazdagodásra való tekintettel a Polgári Törvénykönyv lesz az irányadó. Vagyis az alaptalan összeget vissza kell térítenünk, ami kizárólag akkor kerülhető meg, ha jóhiszeműségünk okán jogosultnak éreztük magunkat a kapott pénzösszegre.

Címkék:
pénz, bank, megtakarítás, átutalás, gazdaság, bűncselekmény, költségvetési csalások,