Azt hiszik a magyar fiatalok, tudatosak a pénzügyekben: 10-ből 4-en tévednek

Pénzcentrum2021. március 11. 20:03

Pénzügyileg tudatosabbak a felsőoktatási hallgatók, a pénzügyi tájékozottságuk szintje ugyanakkor nem változott - erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék kutatása, amelyet 2013 után, 2020-ban végeztek el újra azonos módszertannal. A tudományos kooperáció keretében megvalósuló kutatás rámutatott, hogy a fiatalok nagyobb mértékben értékelték túl pénzügyi-gazdasági ismereteiket, mint 2013-ban, ugyanakkor hasonlóan kockázatkerülők. Fontos számukra, hogy legyen megtakarításuk, leginkább biztonsági tartalékra gyűjtenek. A kutatók az adatokat értékelve felhívják a figyelmet arra, fontos, hogy a hallgatók pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége erősödjön, ezért a pénzügyi ismeretek gyakorlati alkalmazására, illetve befektetési és vállalkozási ismeretek oktatására szükséges további hangsúlyt helyezni.

Az Állami Számvevőszék társadalmi felelősségvállalásának kiemelt területe a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztése. Az országgyűlési határozatban is megerősített társadalmi szerepvállalása részeként az ÁSZ szerepet vállal a Pénzügyi Tudatosság nemzeti stratégia megvalósításában, kiemelten a kitűzött célok megvalósulásának, eredményességének mérésében. A most megjelent kutatás célja, hogy képet adjon a felsőoktatás különböző tudományterületén tanulmányokat végző fiatalok (2557 válaszoló) pénzügyi műveltségéről és tudatosságáról, illetve értékelje, hogy a hallgatók pénzügyi tudása, attitűdjei és viselkedése miként változott a témában végzett korábbi kutatást követő hét év alatt.

Az eredmények azt mutatják, hogy a pénzügyi tájékozottság szintje (PTM), amely a hallgatók kalkulációs készségekkel kiegészített tudásszintjét méri, nem változott a 2013-as, illetve a most elvégzett felmérés között. Mindkét kutatás azt állapította meg, hogy a fiatal férfiak, a felsőoktatásban pénzügyi-gazdasági ismereteket tanulók, és azok akik huzamosabb ideig külföldi éltek, tájékozottabbak a pénzügyekben.

A hallgatók valós és vélt tudása között lényeges különbség mutatkozott.

A kutatásokban használt úgynevezett Énkép Index azt méri, hogy a hallgatók mennyire vannak tisztában saját pénzügyi tudásszintjükkel. E szerint a hallgatók mintegy fele ítéli meg reálisan önmagát, miközben a tudásukat túlbecslők aránya 38,6%, az alulbecslőké pedig 10,4%. 2020-ban a hallgatók nagyobb mértékben értékelték túl saját pénzügyi-gazdasági ismereteiket 2013-hoz képest.

A kutatás feltételezte, hogy a kockázatvállalás szintjét az énkép, nem pedig a valós pénzügyi tudás határozza meg. A hallgatók azonban a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a valós, illetve vélt pénzügyi tudásuktól függetlenül jellemzően - mintegy 80%-ban - kockázatkerülők, így vélhetően nem vállalnak fel olyan kockázatot, amely meghaladná az ítélőképességüket. Az indokolatlan kockázatkerülés azonban negatív hatással is járhat, hiszen visszatarthatja a fiatalokat attól, hogy vállalkozóvá váljanak, vagy olyan pénzügyeket érintő tranzakciókat indítsanak, amely a jólétük növeléséhez járulhatna hozzá - szögezi le az ÁSZ kutatása.

A kutatók megvizsgálták a hallgatók célrendszerét, hitelezési, megtakarítási és befektetési kompetenciáikat, a pénzügyi szolgáltatásokkal és termékhasználattal kapcsolatos szokásaikat. Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatók egyaránt rendelkeznek rövid, közép és hosszú távú célokkal.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A hallgatók elsődleges jövedelmi forrása a munkabér, a zsebpénz, valamint az ösztöndíj.

A 2013-as adatokat a friss kutatás adataival összevetve látható, hogy nőtt azok aránya, akik rendszeresen tudnak megtakarítani, illetve a megtakarítások átlagértéke is emelkedett. Ma már a hallgatók 90%-ának van megtakarítása, amelynek átlagértéke a nettó havi jövedelmük 130 %-a. A hallgatók legnagyobb arányban biztonsági tartalék képzésére gyűjtenek - tárta fel az ÁSZ kutatása.

A kutatás összességében megállapította, hogy miközben a pénzügyi tájékozottság szintje annak ellenére nem változott, hogy a vizsgált időszakban egyre fokozódó figyelem irányult a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, az attitűdök területén pozitív változások figyelhetők meg. A hallgatók magabiztosabbak a pénzügyek területén, fontosnak tartják, hogy legyen megtakarításuk, illetve biztonsági tartalékképzésre gyűjtenek.

Ahhoz azonban, hogy a hallgatók pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége erősödjön, az oktatás-nevelés során nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi ismeretek oktatásán túl azok gyakorlati alkalmazására, illetve befektetési és vállalkozási ismeretek oktatására - hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék.

Címkék:
ász, országgyűlés, tartalék, pénzügyi tudatosság, gazdasági ismeretek, számvevőszék,