Pénzcentrum • 2011. július 12. 04:44
Reményt ébresztettek a magánnyugdíj-pénztári tagokban is az állami nyugdíjrendszer tervezett átalakításáról nemrégiben napvilágot látott elképzelések: mégiscsak viszontlátnak valamit abból a járulékból, amelyet ellátási kötelezettség nélkül elvon tőlük az állam? Szakértők szerint egyelőre még nem érdemes beleélniük magukat az érintetteknek a számukra kedvező változtatásokba. Sorsdöntő lehet, hogyan határoz az Alkotmánybíróság, amely ma kezdi el tárgyalni a nyugdíjrendszer átalakításának jogszerűségét vitató beadványokat.
A jövőbeni állami nyugdíjrendszer alapja az egyéni számla lesz - derült ki a Pénzcentrum.hu által június 29-én megszellőztetett, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumi által készített koncepcióból. A tervek szerint a számlán csak a munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulékot írnák jóvá, s a nyugdíjjogosultság megállapításánál csak ezt az összeget vennék figyelembe.
A javaslat szerint újraszámolnák az egyéni és a munkáltatói járulék nagyságát. Az öregségi nyugdíjra befizetett egyéni járulék körülbelül 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10 százalékkal. Fő csapásirány szerint ezt úgy valósítanák meg, hogy a munkáltató által ma lerótt járulék egy részét áttennék a munkavállaló bérébe, vagyis "felbruttósítanák" a járulékkal a jövedelmet.
Duplájára növekedhet a magánnyugdíj-pénztári tagdíj is?
az Alkotmánybíróság
Végzésről ugyanis akkor szokott tárgyalni a testület, amikor nem tudja érdemben megvitatni az előterjesztést. Úgy tűnik, hogy az alkotmánybírák a módosított alaptörvény mellett is látnak mozgásteret, hogy érdemben foglalkozzanak a beadványokkal.
Elenyésző az esélye annak, hogy a tavaly év végén elfogadott, a vegyes nyugdíjrendszer egészét újraértelmező jogszabálycsomagot megsemmisítsék, annak viszont annál nagyobb, hogy a nyugdíjpénztári tagok számára kulcsfontosságú kérdésekben akár az állam ellen döntsenek. Ilyen kérdés lehet a pénztárban maradók nyugdíjjogosultsága: ők a hatályos jogszabályok szerint a pénztárban maradásukkal lemondtak arról, hogy a továbbiakban az állami nyugdíjrendszerben jogosultságot szerezzenek - attól függetlenül, hogy a munkaadójuk változatlanul az állami alapba fizeti utánuk a járulékot. Szakemberek azt mondják, elképzelhető, hogy ezt a rendelkezést megsemmisíti az Alkotmánybíróság.
Ezen a ponton indultak meg a találgatások, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetésekre milyen hatással lenne, ha 20 százalékra emelnék a munkavállalóktól levont nyugdíjjárulékot. Jelenleg az állami és a magánpénztárakba is ugyanannyi, 10 százalék járulék, illetve tagdíj folyik be. Felmerül a kérdés, hogy ha az állami pénztárba befolyó járulék a duplájára emelkedne, a magánnyugdíj-pénztári tagdíjra is ugyanez vonatkozna-e.
Szabics Zsolt, a Portfolio.hu elemzője háromféle forgatókönyvvel számol. Úgy véli, egyelőre csak találgatni lehet, hogy ebben a kérdésben milyen szándék vezérli a kormányt.
Az egyik lehetséges irány, hogy megduplázzák az egyéni nyugdíjjárulékot, de a magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés továbbra is 10 százalék maradna, a különbözet pedig az állami kasszát gazdagítaná. Alkotmányossági aggályok merülhetnének fel, ha két ugyanakkora egyéni járulékot fizető közül az egyik magánszemély kapna állami nyugdíjat a magasabb egyéni járulék fejében, a másik viszont nem.
Meglepő lépés lenne, ha helyzetbe hozná a kormány a pénztártagokat
A másik forgatókönyv az lehetne, ha a magánnyugdíj-pénztári tagok esetében is elismernék a tagok jogosultságát a magasabb nyugdíj megszerzésére. Ez esetben két lehetőség adódna: vagy a teljes 20 százaléknyi járulékot a nyugdíjpénztárakhoz utalják, vagy vegyesen 10 százalékot a nyugdíjpénztárakba, 10 százalékot pedig az állami egyéni számlára.
Ekkor viszont ismételten járna állami nyugdíj a magánpénztári tagoknak is. Ez a lépés nagyon meglepő lenne az elmúlt hónapokban elfogadott törvénymódosítások fényében, amelyek azt a célt szolgálták, hogy az állami és a magánnyugdíj-pénztári tagság között kellően nagy legyen a különbség.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az elemző megjegyzi: a pénztárakban maradók is megkapják a 2011. december előtti állami nyugdíjjogosultságukat. Tehát a korábban szerzett jövedelmeik és befizetéseik után nyugdíjra lesznek jogosultak. Ha az egyéni számlás rendszer megvalósul, akkor a pénztártagok számára is elvileg kéne ilyen számlákat vezetni, ahol nyilvántartanák a korábbi járulékfizetéseiket.
Diszkriminatív lehet, ha csak az államiaknak jutna a munkáltatói járulékból
Első ránézésre a harmadik megoldás lenne a legegyszerűbb, mégpedig az, ha nem változna a munkavállalói, illetve a munkáltatói nyugdíjjárulék mértéke, hanem az egyéni befizetéseket kiegészítenék a munkáltatói hozzájárulások egy részével. A munkáltatói hozzájárulás egy részének elkülönítése az egyéni számlákon viszont a pénztártagok számára is nyugdíjjogosultságot teremtene.
Márpedig ezt szerette volna elkerülni a parlamenti többség azzal a törvénymódosítással, hogy 2011. december 1-től a munkáltatói járulékot nyugdíj-hozzájárulásra kereszteli át, amihez nem kapcsolódik közvetlen ellenszolgáltatás. Ez ahhoz kellett, hogy meg lehessen szüntetni a magánnyugdíj-pénztári tagok állami nyugdíjjogosultságát. A járulékbefizetés után ugyanis ellenszolgáltatás jár. Alkotmányossági aggályokat vetne fel az a rendelkezés, ha csak az állami nyugdíjrendszerben írnák jóvá az egyéni számlákon a munkáltató hozzájárulásból átcsoportosított összeget - elmélkedik Szabics Zsolt.
Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter szerint negyedik forgatókönyvvel is lehetne számolni. Eszerint csak az állami nyugdíjrendszerben lévőknél dupláznák meg az egyéni járulékot, a magánpénztári tagoknál maradna a 10 százalékos tagdíjbefizetés. Ebben az esetben viszont a pénztártagoknak jelentősen emelkedne a nettó keresetük, a növekményt megtakaríthatnák idős korukra például önkéntes nyugdíjpénztárban. Oszkó úgy véli, abszolút diszkriminatív lenne, ha az állami egyéni nyugdíjszámlákon elhelyezett pénzt úgy növelnék meg, hogy a munkáltatói hozzájárulás egy részét csoportosítanák át, ebből viszont kihagynák a magánpénztári tagokat.