Pénzcentrum • 2011. március 3. 09:02
A tavalyi évben mintegy 120 ezer ember ült le a gép elé, hogy különböző online játékokon tegye próbára szerencséjét. Bár a piac szabályozása mintegy egymilliárd forintos adóbevételt jelentene, azonban egyhamar biztosan nem lesz megállapodás az érintettekkel - írja a Napi Gazdaság.
Nemzetközi cégek adataira támaszkodva a magyarországi online szerencsejátékokból, így például a pókerből és sportfogadásból származó bevétel a Szerencsejáték Zrt. forgalma nélkül eléri a 8,1 milliárd forintot. A piac szabályozása egymilliárd forintos bevételt jelentene az állami büdzsének.
Az online szerencsejáték-piac rohamléptekben fejlődik, és még az sem vet gátat a térhódításának, hogy az adott országban szabályozott-e a piac. Az Egyesült Államokban például formálisan tiltott a netes játék, azonban még így is nagyjából hárommilliárd eurót tesz ki a forgalom. Az is igen érdekes, hogy például Olaszországban meghatszorozódott a bevétel, mióta megtörtént a szabályozás.
Hazánkban egyelőre még csak kiforratlan elképzelések vannak arról, milyen formában kellene végrehajtani a piac szabályozását. Bár a Magyar Szerencsejáték Szövetség kidolgozott egy javaslatot, a kritikusok szerint azonban szinte kizárt, hogy bármilyen szolgáltató elfogadná ezt a javaslatot. A szóban forgó szabályozás úgy próbálná ellenőrizni a piacot, hogy kötelezően előírná a társaságoknak, hogy azok csak, legalább 5 éve bejegyzett, hazai székhelyű cégeken keresztül végezhetnék tevékenységüket.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mivel a netes szolgáltatásokat nem lehet kitiltani az országból, sokkal hatékonyabb lehetne ha ezen vállalatokat nem a cégműködés irányából próbálnák megfogni, hanem a szabályozás keretében a pénzmozgásokat vennék górcső alá.