Pénzcentrum • 2010. december 7. 09:32
A tegnapi napon a vádirat ismertetésével kezdődött meg a magyarországi takarékszövetkezeteket megkárosító, összesen 46 vádlottat felvonultató "Takszöv-ügy" büntetőpere a Csongrád Megyei Bíróságon. Az ötvenegy takarékpénztárnak összesen mintegy 11 milliárd forintos kárt okozó társaság ellen már több mint két éve nyomoztak, mire a csalássorozatot a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) fel tudta deríteni - írja a Népszava.
Többek között bűnszervezetben elkövetett csalással, magánokirat-hamisítással és sikkasztással vádolja az ügyészég azt a 46 embert, akik a vád szerint 51 takarékszövetkezetet károsítottak meg mintegy 11 milliárd forinttal. A közvélemény előtt "Takszöv" néven ismertté vált ügy rendkívül terjedelmes vádirata szerint összesen négy "bűnszervezeti vezető" irányított nyolc bérbeadó céget. Ezek több mint 300 céggel kötöttek - legalább 1100 - valótlan tartalmú bérleti szerződést úgy, hogy az azokban szereplő eszközöket nagy értékűnek tüntették fel, miközben azok valójában elavult, így kis érékű és sokszor működésképtelen eszközök voltak.
Ezt követően a bérbeadó a bérleti szerződésben írt díj-követelést a teljes érték körülbelül 70-85%-áért eladta a takarékszövetkezeteknek. A pénzintézetek pedig várták, hogy a törlesztések hozzájuk bejöjjenek, de erre csak részben került sor. Az összesen 11 milliárdos kárból később hármat visszakaptak, így a hiányzó összeg már "csak" 8 milliárd forint. Az NNI márciusban zárta le nyomozását, amelyet egyébként még a rendőrség indított öt éve. A csalássorozat azonban már 2002 novembere óta tartott, legalább két éven keresztül úgy, hogy közben a hatóságok az elkövetőket keresték. A bűnszervezet négy vezetőjét pedig csak 2008 februárjában vették őrizetbe.
Az NNI gazdaságvédelmi főosztályának nyomozója a nyomozás lezárásakor azt mondta, hogy a bérbevevőként jelentkező cégek egy részét a vádlottak megtévesztéssel vonták be, nagyobbik része azonban a csalásból származó vélt haszon miatt vett részt benne. Arra, hogy két éven át hogyan tudott a társaság "megbújni" a hatóságok elől, a nyomozó azt mondta, a takarékszövetkezetek csak akkor kezdték ellenőrizni a bérleti tárgyakat, amikor a bérlők már nem fizettek, és többen érdekeltek voltak a csalás fenntartásában.
A vádlottak nagy részemeggondolatlanul költötte el a pénzt: az részben a szervezet működtetésére kellett, ugyanakkor több milliárd "ésszerűtlen", vagyis "meg nem térülő" befektetésekre ment el. Ilyen "úri passzió" volt, hogy az egyik cégvezető a befolyt pénzből támogatta a Diósgyőr NB I-es focicsapatát, és volt olyan, aki saját cégének veszteségeit pótolta belőle. Sok pénz pedig a csalásban közreműködők kifizetésére kellett.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)