Pénzcentrum • 2009. május 19. 12:02
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) tagjainak közzétételei alapján elkészítette a 2009. első negyedéves jelentését az alapok és a vagyonkezelt vagyon alakulásáról. A jelek szerint a 2008-as év után 2009. első negyedéve részben megnyugvást hozott.
Bár a tőkepiacokon folytatódott a mélyrepülés az idei év első három hónapjában, a forint jelentős gyengülése a nemzetközi diverzifikációt szem előtt tartó befektetőknek komoly eredményt hozott. Ennek megfelelően mind az alapok, mind a unit-linked portfoliók hozamai összességében pozitívak voltak. A tőkekivonás üteme az alapokból jelentősen lassult az előző negyedévhez képest, és a kezelt vagyon is csak kis mértékben csökkent.
Az idei év első negyedévében az alapok összvagyona 1,4 százalékkal csökkent, a negyedév végén 2491 milliárd forintot tett ki. A duplikáció nélkül számított nettó vagyon az alapok esetében 2383 milliárd forint volt március végén. A BAMOSZ tagok által kezelt vagyon a negyedév végén 3568 milliárd forint, alapokkal együtt 6059 milliárd. A duplikáció nélküli nettó vagyon a kezelt vagyon esetében 3092 milliárd forint, a vagyonkezelt vagyon és az alapok együttes vagyona esetében 5475 milliárd.
Összességében 2009. március 31-én a BAMOSZ tagjai 414 alapot kezeltek (ebből 198 értékpapíralap, 192 származtatott alap, 24 pedig ingatlanalap és ingatlan alapok alapja volt), ezek jelentős része nyilvános nyíltvégű (181 értékpapíralap, 37 garantált, 23 származtatott és (március végén még) 18 ingatlanalap), a speciális alapok döntően zártvégűek (117 garantált alap és 4 ingatlanalap) míg a zártkörű alapok száma 34.
A zártvégű speciális alapokban tartott vagyon aránya a negyedév végén 16,2 % volt. A vagyon 4,3 %-át nyilvános nyíltvégű speciális (garantált és származtatott) alapokban, 8,8 %-át zártkörű értékpapíralapokban, 1,1 %-át zártkörű garantált és származtatott alapokban, 0,8 %-át pedig nem nyilvános nyíltvégű ingatlanalapokban kezelték.
A leggyorsabb növekedést a zártkörű értékpapíralapok produkálták 32 százalékos átlagos teljeítménnyel, míg a nyilvános alapok közül pedig a likviditási alapok bővültek a leggyorsabban: 9 százalékkal. A legtöbb friss tőkét ugyancsak a zártkörű értékpapíralapok, illetve a likviditási alapok vonzották, míg a legnagyobb tőkekivonás a garantált és az ingatlanalapokból volt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kezelt vagyon 55,8 %-a pénztári vagyon, 37 %-a biztosítói, 7,2 %-a egyéb tulajdonosok vagyona. A kezelt vagyon 58,6 %-a belföldi állampapírokban és kincstárjegyekben van, 5,2 illetve 18,4 %-a hazai, illetve külföldi részvényekben, 0,7 % az ingatlanok aránya. A befektetési jegyek aránya a portfóliókban 23,9 százalék volt, több mint fele BAMOSZ alapok jegye.
A pénztári portfoliókban 31 %-ra nőtt a részvények aránya (ebből 24,6 % a külföldi, míg 6,4 % a hazai részvény) - és jelentős trendszerű növekedés látható (2005 végén 15,4 % volt a részvényarány, 2006 végén 19,3 %, míg 2007 és 2008 végén is 29 %).