Biró Attila • 2026. november 2. 19:05
Magyarországon a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 13,9 százalék volt 2025-ben, miközben a 25 éves és idősebb korosztályban 3,8 százalékot mértek. A fiatalok hátránya azonban nem magyar sajátosság, és a gazdagabb országokban is igen jelentős lehet. Egy 41 országot összehasonlító rangsorban Romániában és Svédországban a legnagyobb a különbség a két korcsoport között, Japánban pedig a legkisebb.
A pályakezdők elhelyezkedési nehézségeiből keveset mutat meg egy ország általános munkanélküliségi adata. Előfordulhat ugyanis, hogy az idősebb korosztályban viszonylag kevesen keresnek hiába munkát, a fiatalok körében viszont jóval magasabb a munkanélküliség. Ezt a különbséget vizsgálta egy friss összehasonlítás, amely az OECD harmonizált munkanélküliségi adatai alapján hasonlít össze 41 országot.
A rangsor a 15–24 évesek és a legalább 25 évesek munkanélküliségi rátája közötti eltérést mutatja a 2025-ös adatok alapján. Minél nagyobb a százalékpontban kifejezett különbség, annál kedvezőtlenebb a fiatalok helyzete az idősebbekéhez képest.
Az adatok értelmezésénél fontos kiemelni, hogy a munkanélküliségi ráta nem az adott korosztály teljes létszámához, hanem annak gazdaságilag aktív tagjaihoz viszonyít. Tehát a dolgozók és az aktívan munkát kereső, munkába állni képes állástalanok tartoznak ide. A kizárólag tanuló, munkát nem kereső fiatalokat ezért nem számítják automatikusan munkanélkülinek.
Romániában és Svédországban lehet a legnehezebb elhelyezkedni
A lista élén Románia áll, ahol a fiatalok munkanélküliségi rátája 26,1 százalék volt, szemben a 25 éves és idősebb korosztály 4,8 százalékával. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságilag aktív fiatalok több mint negyede munkanélküli volt, miközben az idősebbeknél jóval alacsonyabb arányt mértek.
A második helyezett Svédország különösen érdekes példa. A fiatalok körében 24,3, az idősebbeknél 6,7 százalékos munkanélküliséget mutatnak az adatok. A széles körű szociális védelem tehát önmagában nem jár együtt azzal, hogy a két korosztály elhelyezkedési helyzete közel azonos legyen.
Spanyolországban a fiatalok munkanélküliségi rátája még a svéd értéknél is magasabb, 24,8 százalék volt. Az ország mégis hátrébb került a rangsorban, mert az idősebbek körében is nagyobb, 9,4 százalékos munkanélküliséget mértek. A sorrendet ugyanis a két korcsoport közötti különbség határozza meg, nem önmagában a fiatalok munkanélkülisége. A lista elején Costa Rica és Olaszország is szerepel, mindkettőben 20,5 százalékos ifjúsági munkanélküliséggel. Az idősebb korosztályban ugyanakkor 5, illetve 5,3 százalék volt ez az arány.
Magyarország a mezőny közepén, de jelentős a fiatalok hátránya
Magyarország a 41 ország közül a 20. helyen szerepel. A 15–24 évesek 13,9 százalékos munkanélküliségi rátája több mint három és félszerese a legalább 25 éveseknél mért 3,8 százaléknak. A régióban Szlovákiában magasabb, 15,4 százalékos volt a fiatalok munkanélkülisége, Lengyelországban viszont 12,2, Ausztriában 11,4, Csehországban pedig 10,5 százalékot mértek.
A két korosztály közötti különbség is kisebb volt ebben az utóbbi három országban, mint Magyarországon. A hazai adat így ugyan messze elmarad a rangsor elején álló országokétól, de jól mutatja, hogy az idősebbek viszonylag alacsony munkanélkülisége mellett a fiatalok számára jóval nehezebb lehet az elhelyezkedés.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Németországban és Japánban kisebb az eltérés
A rangsor másik végén Japán áll. Ott a fiatalok munkanélküliségi rátája 3,8, az idősebbeké 2,4 százalék volt, a különbség mindössze 1,4 százalékpont. Izraelben 2, Németországban 3,6 százalékpontos eltérést mértek.
Németországban a fiatalok körében 7 százalékos munkanélküliséget mutatnak az adatok. Az összeállítás ennek hátterében kiemeli a duális szakképzés szerepét, amely az iskolai oktatást fizetett vállalati gyakorlattal kapcsolja össze. Ez már a tanulás időszakában lehetőséget ad a munkatapasztalat megszerzésére, és kialakult utat biztosít az oktatásból a foglalkoztatásba.
Az eltéréseket ugyanakkor nem lehet kizárólag a képzési rendszerekkel magyarázni. A gazdaság helyzete, a munkáltatók felvételi gyakorlata és az is befolyásolhatja a számokat, hogy a fiatalok mekkora része keres munkát a tanulmányai mellett.
A Pénzcentrum kutatása a munkahelyváltásról
A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogy a magyar munkavállalók mit áldoznának be egy jobb munkahelyért. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára egy munkahely kiválasztásakor, hogy milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.
(via VisualCapitalist)